Genetikával a tüdőrák ellen

Német orvosok olyan genetikai változatra bukkantak, amely a dohányosok körében gyakori tüdőrák-típusnál fordul elő. A kutatók az FGFR1 jelű gént jelölték meg „gyanúsítottként” a pikkelysejtes tüdőrákban.

Az összes tüdődaganatos eset nyolcvan százaléka nem kissejtes tüdőrák: nagyjából fele-fele arányban adenokarcinóma, illetve pikkelysejtes karcinóma. Ez utóbbi rosszul reagál a kemoterápiára és a sugárkezelésre, s mindezidáig nincs célzott terápiája.

A német Max Planck Intézet munkatársai Roman Thomas vezetésével számos tüdőrák-sejt genetikai profilját készítették el. Ennek során megállapították, hogy a pikkelysejtes tüdőrák mintáinak mintegy ötöde az FGFR1 jelű génből több kópiát tartalmazott, mint más ráktípusok. A kutatók úgy vélik, hogy az adott gén működését blokkoló, aktivitást gátló szerek hasznosak lehetnek a pikkelysejtes tüdőrák kezelésében.

A kutatók elképzelését az első állatkísérletek is alátámasztották. A tüdőrákos egereknél az FGFR-t gátló szer adagolásának hatására csökkent a tumor mérete. A későbbiekben a gátlószerrel humán próbákat is terveznek, eredményesség esetén az ilyen típusú szerek öt éven belül elérhetők lehetnek.