Magyarok védjegye: a pesszimizmus

Leheti, hogy előítélet vagy klisé, mégis újra és újra bebizonyosodik: hazánk polgárai csak hírből ismerik az optimizmust. A GfK Roper Report® Worldwide legfrissebb adatai szerint a világ 25 országát vizsgálva Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik nem számítanak jobb helyzetre. Hazánkban 42 százalék azt vallja, hogy egyáltalán nem bízik benne, hogy anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva, mint most.

A kishitűség és a pesszimizmus egyébként rajtunk kívül főként Japánban figyelhető meg, de még ott is 6 százalékkal kevesebben látják borúsan a jövőt. Velünk ellentétben viszont Csehország és Lengyelország bízik a javulásban: ott csak 14, illetve 16 százalék véli úgy, hogy az elkövetkezendő években nem várható javulás az életminőségükben.

Összességében vizsgálva a 25 országot, ma már egyre inkább körvonalazódik a szebb jövő képe: a lakosság 60 százaléka bizakodó, s csak 10 százalék nyilatkozott pesszimistán. A németek különösen optimisták: körükben már 57 százalék számít egy éven belül javulásra.

Nem meglepő módon, hazánk negatív hozzáállásának hátterében elsősorban a pénzügyi bizonytalanság áll. A magyarokat leginkább foglalkoztató három téma az: legyen elegendő pénze a megfelelő élethez és a számlák kifizetéséhez (58 százalék); a gazdasági válság (pangás) és a munkanélküliség (51 százalék); az infláció és a magas árak (40 százalék).

Persze, mindez ugyanígy foglalkoztatja a világ többi országában élőket is. Míg Svédországban az infláció és a magas árak csupán minden ötödik embert érdekelnek, addig Argentínában ez minden második állampolgár számára elsődleges kérdés.