Világító egerek segíthetnek rajtunk!

Kicsi, mégis nagyon jelentős. Igen, a pajzsmirigyről van szó, erről a nyakunkban elhelyezkedő szervről, amely alig néhány centiméter, viszont a működése meghatározhatja az életünket. Számos olyan rendellenesség létezik, aminek észlelése esetén érdemes gyanakodnunk, hogy a pajzsmirigyhormon- háztartásunkkal lehet gond – tudtuk meg dr. Gereben Balázstól és dr. Fekete Csabától, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadóitól.

Csak egy-két példa: nem biztos, hogy a helytelen táplálkozás az oka a megemelkedett koleszterinszintünknek, lehet, hogy alacsony a pajzsmirigyhormon szintünk. Ugyanerre gyanakodhatunk indokolatlan fáradtság, lehangoltság, lelassulás vagy hízás esetén is, továbbá akkor, ha fázunk, miközben másnak már melege van. Ha viszont indokolatlanul izzadunk, gyorsan ver a szívünk vagy ingerlékenyek vagyunk, lehet, hogy túltermelte a hormont a pajzsmirigyünk.

A kellő mennyiséget szerencsére gyógyszerrel be lehet állítani. Ennek a jelentőségét mi sem jelzi jobban, minthogy a világon leggyakrabban felírt gyógyszerek listáján a pajzsmirigyhormon rendre dobogós helyen végez. Azt viszont, hogy a szervezetünkben megfelelő-e a pajzsmirigyhormon mennyisége, nem is olyan könnyű megállapítani.

Nem a vérben lévő mennyiséget, mert ahhoz elég egy vérvétel, ráadásul a kapott érték is csak jelentős problémák esetén tér el a normálistól. Hanem a szerveink állapotát: ez már bonyolultabb kérdés, ugyanis a különböző szerveknek és bennük a különféle sejttípusoknak nem egységesen ugyanakkora pajzsmirigy hormon szintre van szükségük, ráadásul a kellő mennyiség is időről időre változik.

S miközben az egyik szervben az adott körülmények között a pajzsmirigyhormon szint csökkenése szükséges, addig más szervben a növekedés a kívánatos.

A belső elválasztású mirigyek kutatásainak eredményeképpen mára világossá vált, hogy számos rendellenesség orvoslásához szükség lenne ezen adatok ismeretére. S‰ itt kezdődik az a feladvány, ami sokáig megoldatlan volt a tudomány számára. Egészen addig, ameddig az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársai – Fekete Csaba és Gereben Balázs kutatócsoportjai, Mohácsik Petra, valamint az intézet géntechnológiai részlegéből Erdélyi Ferenc és Szabó Gábor részvételével – a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával ki nem fejlesztettek egy genetikailag módosított, úgynevezett THAI (Thyroid Hormone Action Indicator, vagyis pajzsmirigyhormon-hatás indikátor) egértörzset.

A THAI-egértörzs maga is különleges, tudniillik világít! A kutatók az egerek genetikai állományát úgy módosították, hogy az a luciferáz nevű jelzőfehérjét termelje, méghozzá az egyes sejtek pajzsmirigyhormon szintjének megfelelő mértékben. Így a kibocsátott fény mérése alapján a kutatók következtetni tudnak az egyes szervekben lévő pajzsmirigyhormon szintre. Érdemes megemlíteni, hogy a luciferáz felelős a szentjánosbogarakban a zöld fény kibocsátásáért.

Az állatokon végzett kísérletek már eddig is jelentős felismerésekhez vezettek: segítettek például tisztázni azon agyi folyamatokat, amelyek az úgynevezett „alacsony T3 szindróma” nevű, gyakori belső elválasztású mirigy probléma hátterében állnak. De hozzájárultak a barna zsírszövet működésének jobb megértéséhez is: ez a speciális zsírszövet nem az energia raktározásáért, hanem éppen ellenkezőleg, az energia leadásáért felelős, ezért az elhízás elleni küzdelem egyik érdekes kutatási célpontja.

A THAI-egereket Magyarországon és az Európai Unióban már szabadalmaztatták. Az egértörzs iránti jelentős érdeklődés azon gyógyszergyártóktól várható, amelyek olyan, a pajzsmirigyhormonhoz hasonló molekulákat próbálnak fejleszteni, amik kiváltják e hormonok kedvező anyagcserehatásait – a nemkívánatos szívhatások nélkül.

E történet jó példája annak, hogy az alaptudományi kutatások, amelyek önmagukban is alapvető fontosságú új ismereteket eredményeznek, piaci jelentőségű eredményekre is vezethetnek. Ezért különösen fontos, hogy Magyarországon is erősödjön az a háttér, amely a fejlett ipari országokban már bevált módon elősegíti, hogy ne kallódjanak el a piaci érdeklődésre is számot tartó alaptudományi eredmények.