Sosem hazudik a vér

Azért a biztonság kedvéért vérvizsgálatot is kellene végezni, mondta. Isten őrizz, nehogy valami kacifántosabb kórnak essek áldozatul. A Lyme-kór gyanús páciensek vérét két hétig vizsgálják. Az eredmény meghökkentett: az a fránya Borellia baktérium itt hemzseg bennem. Kiütötte a tesztet, mondja a doki, a mérhető felső határnál jóval többen nyüzsögnek bennem. Viszont jó hír, hogy friss a fertőzés – a vérvizsgálat külön kimutatja a régebbit is –, ezért háromhetes antibiotikumos kezelés után gyógyultnak érezhetem magam. Azért persze két hónap múlva újra megvizsgálják a vérem, nehogy gyógyulatlan maradjak.

Kullancsot legutóbb huszonöt éve láttam, belém kapaszkodottat legalábbis. Igaz, hogy sokat járok a természetben, de csak zárt ruházatban, mindig használok kullancsriasztó szert, s az összes kirándulás után (a gyerekek átvizsgálását követően) ellenőrzöm magamat. Hát, ez egyszer a kullancs átcsúszott a szűrőn. Kikövetkeztettem: a kocsiban lehullhatott a ruhámról, majd másnap belém csimpaszkodott. Hím atka lehetett, ami zárt kitinpáncélja miatt csak órákig szívhatja a vért – bár sokak szerint két-három óra alatt nem jut el a baci a vérbe, esetemben mégis elégnek bizonyult.

Azért is kételkedtem, mert a foltom sem a jellemző, finom rajzolatú kokárdaalakzatként tündökölt. Inkább nagy, vöröseslila körhöz hasonlított, benne egy kis tisztán maradt bőrterülettel, s az első kezelés hatására pár napon belül eltűnt. Aztán megtudtam, hogy a Lyme-folt napokon belül gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlik – s a fertőzöttek megnyugszanak, életük megy tovább a maga útján. Azaz a kezeletlen Lyme-kór útján…

(Folytatjuk)