Utazás a pokolban

Feljegyzések szerint néhány évszázada az északi országokban járó idegenek igencsak meglepődtek, mikor bevezették őket a 90–100 Celsius-fokra felfűtött helyiségbe, majd a legnagyobb tisztelet és megbecsülés jeléül megengedték, hogy pucérra vetkőzzenek, sőt azt is megígérték nekik, hamarosan nyírfavesszővel jól megcsapkodják a testüket. Utazás a pokolban – így hívták az északi népek e furcsa, forró szokását Európa más részein.
S lám, azóta mi is felismertük a szauna jótékony hatását! A vérellátás fokozódik, az anyagcsere és a kiválasztási folyamatok meggyorsulnak. A kötőszövetben, a zsírszövetben és az izmokban – testsúlytól függően – kb. 35 liter víz raktározódik. A szervezet a felhalmozódott méreg- és salakanyagoktól az izzadás hatására a bőrön keresztül szabadul meg: a hagyományos szaunázás közben egy alkalommal a pórusokon át egyliternyi víz is elpárologhat – magyarázza Sütő Éva mesterkozmetikus. Egyszerre erősíti az immunrendszert és teszi feszesebbé a bőr kötőszöveteit, ezenkívül felvértez bennünket a megfázásokkal szemben. Néhány szabállyal azonban ajánlatos tisztában lenni!

Manólak
Ami az angoloknál az ötórai tea, az a finneknél a szauna: szent és sérthetetlen. Ha hétközben nem is, de szombat délután biztosan felfűtik a szaunahelyiséget, és kezdődik a többórás lazító, pihentető családi program, a végén eszem-iszommal. A finnek szerint a szaunákban jóságos manók laknak, tonttuknak hívják őket.  Azt a helyet, ahol állítólag a szaunaszellem lakik, mindig üresen hagyják, oda nem ül senki, és oda nem tesznek szaunakelléket.

Finn szauna
A klasszikus finn szaunára a magas hőmérséklet (80–100 Celsius-fok) és az alacsony páratartalom a jellemző. Aranyszabály, hogy ugyanannyi időt kell eltölteni a forró helyiségen kívül pihenéssel, relaxálással, mint amennyit az izzadásra szántunk.
Kiknek ajánljuk? Hát-, nyak- és deréktáji fájással küszködőknek különösen ajánlott, de a krónikus kopásos megbetegedésekből fakadó reumatikus fájdalomra is jótékony hatással van. A szauna által az ízületek lazábbá, mozgékonyabbá válnak, úgyhogy az ülőmunkát végzők, a számítógép előtt görnyedők gyógyírra lelnek a meleg kabinban.
Tilos: súlyos szívelégtelenség, tüdőbajok, láz, visszeresség, gyulladásos és fertőző megbetegedés esetén.

Egyszeregy az izzasztáshoz
– Egy órával szaunázás előtt már ne együnk. Tartózkodjunk továbbá a kávétól, az alkoholtól és a nikotintól, különben szaunázás közben vérnyomás-ingadozás léphet fel.
– Alaposan tisztítsuk meg a bőrünket a piszoktól és a faggyútól. Befejezésül feltétlenül meleg vízzel zuhanyozzunk, hogy a lábaink kellőképpen melegek legyenek – máskülönben a hőségben a vér túl gyorsan áramlik a lábakba, és ez fejfájáshoz vezethet.
– A lábgomba veszélye miatt javasolt a fürdőpapucs használata. Mindig a törülközőnkre üljünk; ez egyrészt higiéniás okokból célszerű, másrészt megvéd minket attól a kellemetlen érzéstől, amit a felforrósodott pad okozhat.
– Legfeljebb három, egyenként 8–15 perc szaunamenet javasolt – amennyi jólesik, ne terheljük meg túlzottan a vérkeringést.
– Köztük tartsunk negyedórás pihentető szüneteket, és töltsük fel testünket sok folyadékkal. A szénsavmentes ásványvíz, a csalán- vagy a kamillatea ideális, mert kíméletesen támogatja a test víztelenítését. Szaunázás alatt ne igyunk, máskülönben szervezetünk nem tud méregteleníteni!
– A természetes anyagokból készült szivacsos, kefés dörzsölés serkenti a vérkeringést és a salakanyagok gyors elszállítását.
– Minden menet után frissítő zuhanyozás következzen: merüljünk el a hideg vizes csobbanómedencében vagy tussolás esetén vezessük a jéghideg vízsugarat a lábunktól a fejünk felé. Megéri a tortúrát, mert a hideginger által a melegben kitágult erek újra összehúzódnak, a friss levegő pedig lehűti a tüdőt és segít, hogy a légutak újra kielégítően benedvesedjenek.

Hőlégkamra
Így nevezik az alacsonyabb hőmérsékletre (40–60 Celsius-fokra) felfűtött szaunát. Előnye, hogy idősebbek is igénybe vehetik. Javítja a keringést, csökkenti az izomfeszültséget. Hatására kitisztulnak a bőr pórusai és a légzőszervek, enyhülnek az ízületi és izomfájdalmak. Erősíti az immunrendszert, hosszú távon segít a stressz leküzdésében.

Gőzfürdő
Az orosz eredetű gőzfürdőkben (banjákban) a magas, 70–100 százalék páratartalmú levegő különösen pihentető klímát teremt, míg a hőmérséklet nem haladja meg az 50–55 Celsius-fokot. Felüdít, ellazít, és használatával kezelhető az asztma, a reuma, a rekedtség, az izomfájdalmak és egyes keringési zavarok.

Infraszauna
Az infravörös hőforrás nem a levegőt melegíti fel, mint a hagyományos szauna, hanem a testet, ezáltal alacsonyabb hőmérsékleten izzad a szervezet. Két-három centi mélyen a bőr alá hatol, ezáltal a mélyebb rétegek is felmelegszenek, és több salakanyagot ürít a szervezet. Feltéve, ha a csövek a testtől egységesen 30 centiméter távolságra helyezkednek el – legjobb ezért a fekvő infraszauna. Az alacsonyabb hőmérséklet (35–55 Celsius-fok) miatt nagy előnye, hogy kevésbé terheli a szervezetet. Fájdalomcsillapításra, bőrfeszesítésre, a narancsbőr eltüntetésére, fogyasztásra használják.