Miről álmodik a magyar?

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében az alváskutatás része az álomkutatás is. Műszeres mérésekkel, kérdőívek kielemzésével, az álmok „kibeszélgetésével” a kutatók sokat megtudnak a kísérleti alany személyiségéréről.

– Az éjszakai „szeánszokra” jelentkező nőket és férfiakat korcsportonként vizsgáljuk – magyarázza a 35 éves alváskutató, aki a kolozsvári egyetem pszichológiai szakán végzett, de tudományos fokozatát már az itteni egyetemen szerezte, ahol az országban egyedül foglakoznak álomkutatással. – Kutatásaink egyik megállapítása, miszerint alvásunk és álmaink intellektusunkról, képességeinkről is árulkodnak, már bekerült a nemzetközi szakirodalomba. Pszichológusok - például Freud is - már az 1900-as években úgy vélték; álmaink kódolt jelei életünk problémáinak, szexualitásunknak, testi-lelki egyensúlyunknak. Ma ez tudományos igazság. Az alvás és álom egészségünkről is árulkodik. Mi egészséges alanyokkal dolgozunk, de egyes kutatások mentális betegekkel is foglakoznak.

Dr. Bódizs Róberttől megtudom, az alváskutatás Amerikában, az 1950-es években indult, amikor chicagói kutatók bebizonyították, hogy az eseménytelennek vélt alvás nagyon is izgalmas történés. Működik az agy, s az alvás közbeni tudati élmények biológiai ritmusoknak engedelmeskednek. Ehhez a tudományághoz szinte rögtön kapcsolódott az álomkutatás. A vizsgálatokat ma már a legkorszerűbb műszeres módszerek (informatika, számítástechnika, matematikai modellezés) segítik. A magyarországi alváskutatás a hatvanas évek végén indult, s hamar szép eredményeket ért el. Több ezer jelentkezővel pár éve egy átfogó vizsgálatot is végeztek, s az eredmény bizony meglepő volt!

– A világon egyedül Magyarországon tapasztaltuk, hogy a korosodó embereknek gyakoribbak a rossz álmaik. Másutt ez éppen fordított; a gyerekkori álmok sokszor rémesek, de idővel elmaradnak, s az öregek álmai szinte felszabadultak. Tipikus példa erre Kanada! Csupán feltételezés, hogy ez a sajnálatos magyar jelenség egy rossz szociális berendezkedésű társadalom „néplelkének” kifejeződése. Érdekes felfedezés volt az is, hogy az iskolázott emberek álmai pozitívabbak, mint az iskolázatlanoké. Vagyis tévhit, hogy az egyszerű ember álma tiszta és boldog, egy kiművel főnek viszont élete bonyolultsága miatt gyakoribbak a verejtékes álmaik. Csakhogy az ilyen ember jobban kezeli a konfliktusait, és kevésbé kiszolgáltatott a rémálmoknak.  Az eredmények objektívek, hiszen mindent műszerekkel mérünk, s a számítógépes görbék nem hazudnak. Nagy eredmény, hogy a világon elsőként publikáltuk: az alvás közbeni agyi tevékenységek az alvó személyiségét tükrözik. Az álmoknál csak arra hagyatkozhatunk, amit elmondanak nekünk, ám az álmaikról beszélőknek ilyenkor nincs okuk „elkendőzni” az igazságot. Gyakori kérdés; megálmodhatunk-e előre történéseket. Nincs megfigyelésünk, ami ezt hitelesen alátámasztaná, noha sokan állítják, velük megtörtént, ami azért nem lehet véletlen.   Érdekes a férfi és női álmok különbözősége is. A nők álmai jóval szélesebb érzelmi skálán mozognak, s az agresszió álombeli megjelenése is inkább a férfiakra jellemző. Ami az önjelölt álomfejtőket illeti, arról külön véleményem van.  Krúdy Gyula Álmoskönyve ragyogó irodalmi alkotás, de köze nincs a tudományhoz. Freud első jelentős munkája, az Álomfejtés alátámasztja az álmok pszichológiai létjogosultságát. De ha valaki betelefonál egy műsorba, hogy onnan tudja meg, mit jelent az álma, szerintem az a tenyérjóslás kategóriája.