Hamburg a világ kapuja

Nemzetközi kikötője révén már a középkorban az öreg kontinens egyik leggazdagabb és ugyanakkor legnyitottabb szellemiségű Hanza-metropoliszának számított az észak-német település. Németország második legnagyobb városában az odalátogató turistát és üzletembert toleráns, laza, barátságos miliő fogadja, ahol a múlt építészeti emlékei éppúgy felfedezhetők, mint a harmadik évezred modern architektúrája.

Életstílus2009. 04. 01. szerda2009. 04. 01.
Hamburg a világ kapuja

Az Európai Unióban a nem fővárosi rangú metropoliszok közül Hamburg a legnagyobb, csaknem 1,8 millió lakosával. Észak-Németország tartományi jogú, izgalmas települése hivatalosan a Hamburg Szabad és Hanza-város (Freie und Hansestadt Hamburg) nevet viseli. Ezt a szabadságot és a vizekben gazdag régió kereskedelmi-gazdasági központ jellegét lépten-nyomon tapasztalja a vendég. Nemzetközi reptere viszonylag közel, 8 kilométerre fekszik az Elba-város központjától. A reptér és a Főpályaudvar (Hauptbahnhof) között a 110-es autóbusz közlekedik, de lehet metróval (U-Bahn), gyorsvasúttal (S-Bahn), avagy Airport-Expressbus-szal is a belvárosba jutni Németország negyedik legforgalmasabb polgári légikikötőjéből.

A város bő kétezer éves múltra tekinthet vissza. Mai jólétének alapját a középkori hajózás alapozta meg. A 110 kilométerre fekvő Északi-tengerhez az Elba folyóval csatlakozó világvárosban, amint az "matróz-citykben" szokásos, kocsmákból és bordélyházakból napjainkra is maradt elég. A Hanza-szövetséghez csatlakozott vízivárosok közül Hamburg büszkélkedhetett a legtöbb híddal és sörfőzdével; de a turistának a XXI. században kell sem tartania attól, hogy szomjan hal az Elba-metropoliszban.

A Hanza múlt
Hamburg még azelőtt, hogy Bonaparte Napóleon és francia serege, majd az orosz cári csapatok 1813-14-ben megszállták volna, a német nyelvterület egyik kulturális központja volt. A vagyonos kereskedők, üzletemberek, hajótulajdonosok szántak pénzt a múzsákra is; szerettek szórakozni. Így a XVI. században megnyitott börze közelében, a XVII. században már operaháza, az 1700-as évek második felében pedig nemzeti színháza is épült Hamburgnak.

A hosszú históriája során számos tűzkatasztrófát és árvizet elszenvedett világváros utolsó nagy szerencsétlensége során, az 1962-es áradáskor, több száz hamburgi polgár vesztette életét. A közelmúltban 90. születésnapját ünnepelt későbbi bonni kancellár, Helmut Schmidt anno a város első embereként rengeteget tett azért, hogy tempósan haladjanak a mentési munkálatok, majd a károk helyreállítása. A második világháború utáni eddigi 8 német kancellár közül egyébként Schmidten kívül a jelenlegi berlini kormányfő, Angela Merkel is Hamburgban jött a világra, még ha ifjúsága és felnőtt kora egy részét a hajdani NDK-ban töltötte is. Apropó, politika. A Hanza-metropolisz jelenlegi, tavaly újraválasztott, főpolgármestere, Ole von Beust nyíltan vállalja, hogy saját neméhez vonzódik, így a szövetségi köztársaság két legnagyobb városának, Berlinnek (Klaus Wowereit) és Hamburgnak is homoszexuális vezetője van. Ebből következően pedig mindkét citynek toleráns szavazópolgárai.

A zene fővárosa
Hamburg két tucat színháza, még több mozija, félszáz múzeuma Észak-Németország kulturális centrumává avatja az Elba-metropoliszt. A turisták garantáltan nem unatkoznak a zenés klubjairól is híres, a legendás Beatles karrierjében is mérföldkőnek számító világvárosban. Szokás a musical műfaj nagyhatalmának is nevezni. Sokmilliós publikumot vonzottak olyan rekordszériás remek előadásai, mint a Macskák, Az operaház fantomja, A vámpírok tánca, avagy mostanában a Mamma Mia. Európában csupán London és Bécs, a tengerentúlon pedig New York konkurálhat a német kikötővárossal a musical-kínálatban. A muzsika szerelmesei jó, ha már hónapokkal németországi repülésük előtt (interneten vagy nemzetközi jegyirodában, kiutaztatójuknál) lefoglalják a belépőjegyet, mert a látványos musical-előadások jobbára telt házasak. Hogy ez mennyire így van, azt tükrözi, hogy a hamburgi kikötő szívében 2010-ben egy negyedik zenei központ is átadásra kerül. Az 1700 fő befogadására tervezett, régi és új építészeti elemeket szokatlan bátorsággal ötvöző "HafenCity" mellé további kisszínpadok is csatlakoznak, hogy a legkülönfélébb igényeket is ki tudják elégíteni a prosperáló Hanza-városban.

Multikulti
Az észak-német településnek hét kerülete van. A bel- és külföldi turisták leginkább talán a központi fekvésű Hamburg-Mittét és a vizekben gazdag Altonát ismerik. A további kerületek: Eimsbüttel, Hamburg-Nord, Wandsbek, Bergedorf és Harburg. Az Európai Unió hetedik legnagyobb városában több mint negyedmillió külföldi él, s ez fokozza Hamburg multikulturális jellegét, gasztronómiai kínálatát. Az olyan északi specialitás, mint az angolna-leves (Aalsuppe), vagy a bab és szalonna (Bohnen und Speck) nem biztos, hogy mindenkinél nyerő, de vészhelyzetre mindig ott van a világhírű hamburger és a legendás német sör. Az itt letelepedett nemzetek képviselői közül, akárcsak Németország más részein, a török bevándorlók és az egykori eurázsiai vendégmunkások leszármazottjai dominálnak. A bő félszázezres török közösségen kívül a 20 ezres lengyel és 13 ezres afgán kolónia is jelentős. A volt Jugoszlávia területéről is tízezrek találtak otthonra az északi ipari-kereskedelmi központban és vonzáskörzetében. A Hamburgban legálisan élő külföldiek egynegyede az EU-ból, így többek között Magyarországról érkezett. Aktuális becslések néhány ezer fős magyar gyökerű hamburgiról szólnak. Közéjük tartozik például Klaus von Dohnányi, a muzsikus család leszármazottjából lett népszerű korábbi polgármester. Megjegyzendő: a St.Pauli szórakozó negyed szomszédságában még Budapester Strasse is van, bizonyára nem véletlenül...

Látványosságok
Hamburg legidősebb épülete az 1310-ben átadott világítótorony Neuwerk-szigetén, kedvenc fotótémája a turistáknak. A klinker-téglás régi, s az üveg-vasbeton lakó- és irodaházak egyaránt hozzátartoznak az utcaképhez. A város arculatát az öt nagytemplom erősen meghatározza. Érdemes betérni a St. Petri, a St. Jacobi, a St. Katharinen és St. Michaelis főtemplomokba, és megtekinteni a háborús emlékhelyként meghagyott St. Nicolai Kirche romos tornyát. Ez utóbbi az 1870-es években a világ legmagasabb épületének számított, és ma is impozáns.

A XIX. század végén készült, több mint 600 szobás Rathaus már-már palotaszerű luxusa a régidők jólétéről árulkodik. A Tanácsházával szomszédos Börze és a hamburgi Kereskedelmi Kamara épületének sziluettje szépen harmonizál a környezettel, ahol szándékosan nem emeltek ultramodern toronyházakat. Az Elba és az Alster sétahajózásra is csábítja a városnézésben elfáradt idegent, hogy a vízről nézve új aspektusból tárulkozzon ki a Hanza-metropolisz. A két legmagasabb építmény jó tájékozódási pont: az egyik a 280 méteres Heirich-Hertz-Turm, míg a másik, szintén tévétoronyként üzemelő, 304 méteres Billwerder-Moorfleet. Apropó, televízió! Az észak-német város az európai médiaközpontok egyik legfontosabbika. Olyan újságok székhelye, mint a Stern, a Spiegel, a Die Zeit. Hamburgban van az Axel Springer, az NDR regionális rádióadó és az ARD közszolgálati tévé, az 1-es állami csatorna hírszerkesztősége is. De a ZDF, az RTL és a SAT 1 televíziók is rendelkeznek stúdiókkal a városban, mely a filmkészítése egyik közép-európai fellegvára.

A vásár- és konferencia-turizmus is egyre gyümölcsözőbb üzletág a repülővel, közúton, sínen és hajóval egyaránt jól megközelíthető Hamburgban. A ’70-es években itt nyílt meg az NSZK legelső Congress Centruma, a CCH, melyet éppen tavaly varázsoltak újjá.

Shopping City

Az Európai Unión belül Németország nem tartozik a legdrágább államok közé, akár gasztronómiai kínálatát, akár a boltok portékáit nézzük. A bevásárló turisták a legendás Spitaler Strasse-n, vagy a Mönckeberg Strasse, továbbá a Strasse Neuer Wall utcán, a Belső-Alster (Binnen-Alster) szomszédságában találhatják a legizgalmasabb butikokat, különleges ruházati cikkeket és luxustárgyakat kínáló üzleteket . A csapadékos időjárás miatt Hamburgban rengeteg passzázs, fedett átjáró van, hogy száraz lábbal shopingoljanak a polgárok. A világhírű halpiacra érdemes kora reggel kilátogatni, s ha a németül jól tudók nehezen értik a kofák kiáltozását, akkor nem a nyelvtudásukkal van baj, hanem az úgynevezett plattdeutsch dialektusból kaptak tavaszi ízelítőt.

Magyarosi Géza

Forrás: Horizon – A Malév fedélzeti havilapja

Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériánk!

Ezek is érdekelhetnek