Magyarok karddal vívtak a szlovákok ellen

A távol-keleti harcművészetek egy jó évtizeddel ezelőtt nagy népszerűségnek örvendtek, s napjainkban ismét reneszánszukat élik. Például Április 25-én öt ország 130 kendosa csapott össze Budapesten.

Különböző korú, nemű és nemzetiségű emberek figyelnek, öltöznek, vagy éppen koncentrálnak, mert a következő vívásban vár rájuk a vívótér. A sakura, a kupa neve, magyarul cseresznyevirágot jelent, ami a megújulás, a kezdet egyik fontos szimbóluma a japán kultúrában. A tornateremben azonban a küzdők láttán nem a törékeny és pillekönnyű cseresznyevirág jut az eszembe, bódító illatáról nem is beszélve.

Bennem és persze sokakban is felmerül az az egyszerű kérdés: a huszonegyedik században miért ragad valaki bambuszkardot és ölt páncélt? Vadadi Zsolt, a Magyar Kendo Szövetség elnöke szerint nagyon sokan érkeznek valamilyen nosztalgikus, idealista elképzeléseket keresve. Például nagyon megugrott a jelentkezők és érdeklődők száma a Kill Bill és Az utolsó szamuráj című filmek vetítése idején. – Persze aki a felszínen mozog, nem marad meg kendósnak – magyarázza Vadadi Zsolt –, mert mindenki rájön, a kendo azért elég kemény meló, és nagyon nehéz edzéseken keresztül kell fejlődni. Ráadásul, mint minden harcművészetet, egy életen keresztül kell gyakorolni. De hogy miért a kendoót választja valaki és nem kardvívást vagy lövést, annak az elnök szerint az az egyszerű oka, hogy a magyar tradicionális harcművészetekből sport lett, és aki nem hoz eredményt, arra nem tart igényt az adott szövetség.

A Sakura kupa azonban pont a kezdőknek, illetve az amatőröknek jelent versenylehetőséget.
 – A verseny azzal az egyszerű ötlettel indult el, több mint 14 évvel ezelőtt – meséli Bárány Tibor, a házigazda BFKIK vezetője –, hogy egyenlő esélyek mellett adjunk versenyzési lehetőséget a pár éve gyakorló kendosok számára. A versenyen csak 1. danos és az alatti fokozatú versenyzők indulhatnak. Jelenleg egyéni gyerek, junior, női és férfi, illetve csapat kategóriákban és különböző versenyszámokban indulnak a résztvevők. A versenyt teljesen önerőből a BFKIK szervezi, de természetesen az összes magyar kendoklub támogatja és segíti a verseny lebonyolítását.

A Sakura Kupa idei érdekessége, hogy először vált nemzetközivé. Rajtunk kívül négy nemzet – Szlovákia, Horvátország, Szerbia és Olaszország – képviseltette magát huszonöt versenyzővel. – Nagy öröm volt látni, hogy minden nemzet barátsággal és örömmel vett részt az eseményen. – hangsúlyozza Bárány Tibor. – Senki nem a feltétlen győzelemért küzdött, hanem a közös ügy szeretetéért. Persze különös izgalom lengte körül a szlovák kendosokat: a hokimérkőzés is árnyat vethetett volna a küzdelmekre, de nem így történt. Azon sem akadtunk fönt, hogy adminisztrációs hiba miatt a szlovákok nevezése nem érkezett meg. Senki sem háborodott fel, hanem zökkenőmentesen, gyorsan besorsoltuk őket a verseny indulásakor.

A versenyen illusztris vendéget is látok: a tavalyi kendo Európa-bajnokot, Dubi Sándort, aki a Szigetköz Junior Kendo Klub tagja. Kérdésemre, hogy sokan felismerik-e vagy egyáltalán tudják-e, hogy egy Európa-bajnok nézi a vívásukat, Dubi Sándor mosolyogva és szerényen válaszolja, hogy igen, a kendosok közül elég sokan ismerik. Azonban azt sajnos kevesen tudják, hogy mi, magyarok Európában az egyik kendo nagyhatalom vagyunk. Dubi Sándor egyébként nagyon jó kezdeményezésnek tartja a Sakura Kupát, mert a kendo így sokkal szélesebb körben mozog, és az utánpótlásnak ez remek versenylehetőség.

Bajnokunk a Sakura Kupán még csak kényelmesen szemlélődhet, de a magyar férfi kendo válogatottra az idén nagyon nagy feladat vár. Az augusztusi, Sao Paulóban megrendezésre kerülő világbajnokságra készülnek. Dubi Sándor elárulta: nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint a dobogót. A feladat azért is nehéz, mert a világ élmezőnyét négy nemzet uralja: a japán, a koreai, az amerikai és a kanadai. A magyar válogatott ebbe az elit klubba kíván ötödiknek belépni.