Megéri: napos középút

Nem is a napfény teszi tönkre a bőrünket, hanem a leégés. A mértéktelen napimádás veszélyeit senki sem tagadja, de a másik véglet, a „hipóreklámnak” beillő bőr sem egészséges – állítják a külhoni kutatók. Aki csak nagy néha, mondjuk, a szabadsága idején merészkedik ki a szabadba, jóval nagyobb kockázatot vállal, mint aki fokozatosan szoktatja magát a napsugarakhoz. A bőr ugyanis nagyjából háromhetes „edzés” alatt saját védőréteget képez, és a fokozatosan kialakuló barna szín azt jelzi, hogy képes dacolni az ártalmas UV-sugárzással.

Miközben az emberek már alig mernek kifeküdni a napra, a melanóma, azaz a pigmentsejtek daganata tovább szedi áldozatait. Amerikában az utóbbi három évtizedben kétszeresére nőtt a bőrrákosok száma, Ausztráliában pedig különösen a férfiak körében számlálnak egyre több melanómást. A gyengébb nem tagjainak jellemzően a végtagjain, az uraknak pedig főként a törzsén jelennek meg a gyanúra okot adó foltok. Számos kutató szerint mindebből az következik, hogy a naptól való tartózkodás önmagában nem csökkenti a bőrrák előfordulását. Aki ugyanis habfehér bőrrel sétál ki a strandra, nagyobb eséllyel ég pecsenyepirosra és hólyagosra – márpedig ezek azok a sérülések, melyek veszélyt hordozhatnak.

A bőrünk ugyanis emlékszik: az életünk során elszenvedett UV-sugárzás összeadódik. Aki például gyerekkorában sokszor égett le hólyagosan, nagyobb eséllyel betegszik meg melanómában. Az orvosok szerint a fénykárosodás több mint háromnegyedét tizennyolc éves korunk előtt szenvedjük el. Ezért is fontos, hogy a két-három évesnél kisebb gyerekeket óvjuk a tűző naptól, és a nagyobbacskákat is magas faktorszámú naptejjel kenjük be. A felnőttek se napozzanak a déli órákban, vagy amikor extrém magas UV-sugárzással riasztanak az időjósok. Olyan fényvédő krémet válasszunk, amely az UV-A és az UV-B sugárzástól is megóv.

Mégsem jár helyes úton, aki a lehetséges ártalmak elől az elfüggönyözött szobába menekül. A létfontosságú D3-vitamin ugyanis az UV-sugarak hatására keletkezik a bőrben. Ez a vitamin – melyet D-hormonnak is neveznek – többek közt a kalcium felszívódását segíti, de hat a pajzsmirigy és a petefészek működésére, sőt, az inzulintermelést is serkenti. Hiányában – újabban főleg időseknél tapasztalták ezt – meglágyulnak és törékennyé válnak a csontok. A 65 évnél korosabbak közül minden harmadik megsínyli e vitamin hiányát.

Manapság számos kutató esküszik a D3-vitamin immunerősítő, rákmegelőző szerepére. Azokban az országokban, ahol nélkülözik a napsütést, gyakoribb a vastagbél, a prosztata és a mell daganatos megbetegedése. Aki tehát bujkál a napfény elől, arról is lemond, hogy természetes módon serkentse immunsejtjei működését, erősítse szervezetét. A mértékletes, naponta 10-15 perces sütkérezés segít megszabadulni a stressztől, feltölt energiával, sőt fokozza a nemi vágyat!