A pillangó úgy emlékszik, fiatalon kicsi pillangó volt

A Pew Research Center közvélemény-kutató cég felmérése szerint egyre nagyobb a különbség az amerikai fiatalok és idősek társadalmi, vallási, párkapcsolati értékei között. Tízből nyolc megkérdezett úgy vélte, hogy eltérő értékeket vall a két generáció.

A kutatók szerint  negyven éve, a vietnámi háború óta nem volt ilyen mértékű a nézetkülönbség. Akkor a felnőtt lakosság  74 százaléka érezte úgy, hogy a vietnámi háború, az emberi jogok és a nők esélyegyenlőségének kérdésében erősen eltérő nézetek vallanak a két korosztály képviselői.

A 18 és 29 év közöttiek többsége szerint ők más értékeket vallanak az életviteli, a családot, a párkapcsolatot és a randizást érintő kérdésekben. A 30-49 év közöttiek elsősorban a szokásokat tekintik megosztó tényezőnek, míg a 65 év fölöttiek az egymásra figyelésben, a kölcsönös elismerésben látnak különbséget. Az utóbbiak szerint amíg az ő generációjuk meghallgatta és bevonta az idősebeket a döntésbe, addig a mai fiatalok azt hiszik, övék a világ, és kevésbé vannak tekintettel a felmenőikre.

Kevésbé vallásosak – nem értenek a modern kütyükhöz
A kutatók két tényezőt – a vallást és a technikai eszközökhöz való viszonyt – emelték ki, amelyekben igen jelentős különbség mutatható ki a fiatalok és idősek között. Míg a 65 év felettiek kétharmada tartja magát hivőnek, addig a középkorúaknak alig a fele, a fiataloknak pedig mintegy 40 százaléka véli úgy, hogy életében hangsúlyos szerepet kap a vallásos meggyőződés.

Ezzel szemben a fiatalok mindennapjaiban az idősekénél sokkal hangsúlyosabb szerepet kap a technológia. A 18 és 29 év közöttiek 75 százaléka például naponta használja az internetet, míg a 65 és 74 év közöttiek 40, a 75 év felettiek alig 16 százaléka böngészik a világhálón. Még nagyobb a különbség a mobiltelefon és SMS használata esetében. Míg a 65 évnél idősebbek alig 6 százaléka bonyolítja le hívásainak többségét mobilról, s csak 11 százalékuk küld vagy fogad üzeneteket, a 30 év alattiak 87 százaléka rendszeresen ír és olvas SMS-eket, s 64 százalékuk szinten minden hívást mobilról intéz.

Mennyire idős az idős?
Érdekes különbség fedezhető fel a generációk között abban a kérdésben is, hogy hány éves korra teszik az idős kor elérését. A 30 év alattiak szerint hatvan évesen az ember már idősnek számít, míg a 65 év felettiek csak a 74 év fölöttiek tekintik igazán idősnek. Abban viszont mindkét generáció egyetért, hogy ha elérte az időskort, szeretne legalább 89 éves koráig élvezni azt.

A megkérdezettek szerint ugyanis nem olyan rossz megöregedni, mint ahogy azt sokan hiszik. Bár a 65 év alattiak több mint fele tart attól, hogy időskorára megromlik a memóriája, a megkérdezett 65 év felettieknek csak alig negyede számolt be ilyen problémákról. A vártnál kevesebb idős válaszadó panaszkodott komoly betegségre, depresszióra, vagy a mindennapjait megnehezítő egészségügyi problémákra is.

Bár sokan hiszik, hogy a nyugdíjasok rengeteg szabadidővel rendelkeznek, úgy tűnik, hogy a nagypapák és nagymamák nagyon is elfoglaltak. Csalódniuk kell majd a 65 év alatti válaszadóknak, hiszen míg 87 százalékuk arra számít, hogy nyugdíjasként rengeteg szabadideje lesz, a megkérdezett 65 év felettieknek csak 65 százaléka mondta azt, hogy nyugdíjba vonulása óta több dologra jut ideje.

A pillangó úgy emlékszik, fiatalon kicsi pillangó volt
– A generációk közötti morális különbségekhez érdekes adalék, hogy az ún. „bezzeg a mi időnkben” érzés a mai tudásunk szerint elsősorban annak a következménye, hogy az emlékezetünk megtréfál bennünket. Hiszen ha évezredek során csakugyan minden nemzedék erkölcstelenebb lett volna, mint az előző, hol tartanánk!? - értékeli a kutatás eredményét Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.

Síklaki szerint valójában arról van szó, hogy miközben rengeteget változunk, úgy érezzük, az énünk, személyiségünk változatlan:

– Lelki egyensúlyunk fenntartása érdekében feláldozzuk az emlékezeti hűséget a stabilitásba vetett reményünk oltárán. Az emlékezet – a közhiedelemmel ellentétben – amúgy is olyasmi, amit mindig újra és újra megalkotunk, a pillanatnyi szituáció kívánalmaihoz igazítva. Így azután a mai – például idősebb kori – énünk értékrendszerének megfelelően alakul a memóriánk. Úgy emlékszünk, fiatal korunkban is állhatatosan ugyanezen értékeket követtük – holott szinte biztosan nem. Közelebb volt a fiatalkori értékrendünk a „mai fiatalokéhoz” , mint ahogy arra emlékezünk. A pillangó úgy emlékszik, hogy fiatalon kicsi pillangó volt, és nem hernyó – magyarázza az emberi reakciót Síklaki István.

Forrás: ELTE-TáTK