Amikor a hűségesek hűtlenkednek (1.)

A legtöbb ember, akinek volt már viszonya, nem feltétlenül erkölcstelen, hanem rendes ember – állítja Mira Kirshenbaum pszichológus, aki több évtizede párterapeutaként nyújt segítséget a hozzá fordulóknak. A Geopen Könyvkiadónál magyarul is megjelent könyvét nevezhetnénk a hűtlenség anatómiájának. Új sorozatunkban ebből közlünk válogatásokat, hogy jobban átlássuk a viszonyt folytatók párkapcsolatainak működését.

ÉletstílusBalázs Éva2009. 07. 18. szombat2009. 07. 18.
Amikor a hűségesek hűtlenkednek (1.)

A legtöbb ember, akinek volt már viszonya, nem feltétlenül erkölcstelen, hanem rendes ember – állítja Mira Kirshenbaum pszichológus, aki több évtizede párterapeutaként nyújt segítséget a hozzá fordulóknak. A Geopen Könyvkiadónál magyarul is megjelent könyvét nevezhetnénk a hűtlenség anatómiájának. Új sorozatunkban ebből közlünk válogatásokat, hogy jobban átlássuk a viszonyt folytatók párkapcsolatainak működését.

A hétköznapi tapasztalatok és a felmérések szerint szinte nincs olyan házasság vagy élettársi kapcsolat, amelyben tartósan vagy átmenetileg ne alakulna ki szerelmi háromszög. Egy amerikai felmérésből kiderült, hogy a nős férfiak 47 és a férjes nők 35 százaléka hajlamos viszonyba bonyolódni. Ugyanebből a vizsgálatból az is megtudható, hogy az egyedülálló, 25 és 55 év közötti férfiaknak több mint a fele, a 25 és 45 év közötti nőknek pedig egyharmada kettős kapcsolatban él.

Hogyan születik meg egy viszony?

Ártatlanul kezdődik. Amikor az érintettek azt mondják: „Soha nem gondoltam volna, hogy ez lesz belőle” – őszintén így is gondolják. Tipikusan hűséges kapcsolatban élnek, de nem boldogok, mégsem tervezik a félrelépést. Nem keverednének bele egy másik kapcsolatba, ha az elsődleges boldog és teljes mértékben kielégítő volna.

Aztán az a harmadik valahogy bekúszik a radar képernyőjére. Leggyakrabban arról van szó, hogy az a dolog, ami az elsődleges kapcsolatból hiányzik, hirtelen elérhetővé válik ezzel a harmadikkal. Tehát ki ezért, ki azért, ki így, ki úgy, egyszer csak ott találja magát a másik karjában, ágyában, életében. A pszichológusnő tizenhét típusú kapcsolatot ír le, köztük a „helyettesítő terápia”, „a tapasztalatok, amiket kihagytam”, a „csak egy kis örömre vágyom”, a „kapuzárási pánik”, a „kielégítetlen szükségletek” vagy a „házasságfelmelegítő” viszonyt.

Bárhogy is történik, az érintettek csak az után veszik észre, hogy átléptek egy határt, miután tényleg átlépték. És ez csodás érzés számukra, hiszen ez olyan határvonal, amelyet vágytak átlépni. De gyötrő is egyben, hiszen tudják, hogy ez megcsalás, holott alapjában véve ők nem csapodárak. Viszont ki vannak éhezve, gyengék és zavarodottak, így hát egyre mélyebbre és mélyebbre hatolnak az új kapcsolatban.
Létezik egy bizonyos pont, amikor úgy tűnik, hogy a szerelmi háromszög akár működhetne is. Megoldhatónak ígérkezik, hogy tagjai titokban tartsák házastársuk előtt. Bűntudatukat kezelhetőnek vélik. Úgy érzik, meg vannak áldva egy különleges titokkal, náluk a kulcs a boldogság rejtett forrásához. Az örökké tartó most áldásnak tartott állapotába esnek, amely majd megoldja minden problémájukat. A viszony ezen szakaszában a jó emberek, amennyire csak tudnak, megpróbálnak nem gondolni arra, mi történik. Úgy haladnak tovább az életükben, mint egy alvajáró a forgalmas út közepén. Ez addig működik, amíg valami közbe nem jön. És valami mindig közbejön. Minden egyes nappal nagyobb a veszélye, hogy a házastárs megtudja. Két kapcsolat egy időben természeténél fogva fenntarthatatlan állapot. Olyan, mint egy kártyavár: minél tovább építjük, annál valószínűbb, hogy össze fog dőlni.

A kezdeti eufória múltával a viszonyban élők őszintén össze vannak zavarodva: mi is lenne a legjobb, különös tekintettel arra, ha gyerekekkel is számolniuk kell. Ez arra kényszeríti őket, hogy lassítsák a dolgok menetét. Így legalább tovább fenntarthatják mindkét kapcsolatukat, hiszen nagy veszteséggel kell majd szembenézniük, bármelyiket veszítik is el.

Meg kell fizetni az árát annak, ha az ember olyan, feszültségekkel teli problémát cipel magával, mint egy viszony. Elszívja az érzelmi energiákat, az érintetteknek nehezükre esik adni azoknak, akik fontosak számukra. A legtöbb ember szerint ez egy szívszorító, kétségbeesett rémálom. Végül felismerik, hogy elviselhetetlen, amit tesznek, és válaszolniuk kell a legfontosabb kérdésekre: „Mit akarok igazán? Hogyan tovább? Lehet így élni? Van kiút a kettős kapcsolat csapdájából?”

Mira Kirschenbaum: Amikor a hűségesek hűtlenkednek. Geopen Könyvkiadó.

Ezek is érdekelhetnek