Internet vagy józan ész?

A jelenség felkeltette az ausztrál kutatók érdeklődését is, akik szerint az interneten elérhető forrás nélküli, ellenőrizetlen hírek özönének „köszönhetően” hiszékenyebbé váltak honfitársaik. Sokan – elsősorban a fiatal netezők – gondolkodás nélkül elhisznek bármilyen hírként tálalt információt, függetlenül attól, hogy mennyire valótlannak is tűnik annak tartalma.

Az ötezer, 25 és 35 év közötti állampolgár részvételével készült felmérés során három valótlan állítás tartalmazó, az információforrást nem jelelő hírt mutattak a megkérdezetteknek. Az egyik cikk azt állította, hogy James Cook kapitánynak három felesége volt; egy másik szerint III. György király New Cornwall-nak kívánta elnevezni Ausztráliát; míg a harmadik Richie Benaud legendás ausztrál krikettjátékos állítólagos szenátori pályafutásával foglalkozott.

Az eredmények azt mutatták, hogy az ausztrál lakosok meglehetősen hiszékenyek – igaz, az egyes régiók között markáns különbségek mutathatók ki. A városok közül Sydney lakosai bizonyultak a legnaivabbnak, ahol minden második lakos elhitte a hírben szereplő állításokat. Ezzel szemben a legkevésbé rászedhető városnak Melbourne bizonyult: itt a helyieknek mindössze egyharmada hitte el a közölt információkat.

A felmérést végző kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy az internet terjedése és az online-on közzé tett információk mérhetetlen özönének hatására a fiatal ausztrálok gyakorlatilag gondolkodás nélkül hisznek a forrást meg nem jelölő információknak is. Lauren Kennedy, a kutatás társszerzője szerint a 35 év alatti fiatalok értenek ugyan a modern kommunikációs technológiákhoz, de digitális írástudásuk mellett mintha elvesztenék a józan ész használatának képességét.

– Létkérdés a bizalom. Ha a szituáció olyan, hogy nincs okom gyanakvásra, akkor nem teszem. Ha a zebra szélén állva azt látom, hogy a közeledő autó lassít és a sofőr int, hogy menjek, akkor megyek, s nem gyanakszom arra, hogy majd gyorsít és megpróbál elütni. Így vagyunk a kommunikációban is – állapítja meg a Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.

A szakértő szerint ilyen kommunikációs helyzetekben is fontos, hogy van-e tétje a dolognak. Mint mondta: ha olyan, szinte érdektelen információról van szó, mint hogy III. György New Cornwall-nak akarta-e elnevezni Ausztráliát, akkor az emberek számára az a legegyszerűbb, ha elhiszik, s persze menten el is felejtik. Síklaki úgy véli, ez az információelfogadási folyamat teljesen független az Internettől, és nem következtethetünk belőle arra, hogy az internet hatására az emberek hiszékenyebbek lesznek.

Forrás: ELTE-TáTK