Jamaicai csoda

De hogyan is néz ki ez a csodalény? Először is a 196 centis magasságához 86 kilogrammos testsúly társul. Szerintem Einstein már venné a ceruzát és írná: E = m×c² – és meg is húzná a teljesítőképesség határát. Mi azonban csak hasonlítgatunk: Jesse Owens 178, Carl Lewis 188, Asafa Powell 190 centis testmagassággal érte el a csúcsokat; ezek szerint egyszer majd egy kosárlabdázó alkat, a maga 215 centijével lépi át a 9 másodperces határt? Dobos Gábor, aki 60 méteren, fedett pályán vb-döntős volt, azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy Bolt titka a génjeiben van: „minden egyben van nála”. Korábban ugyanis a magas versenyzők hátrányban voltak a rajtnál, Usain viszont úgy kilő, akár egy nyílvessző, s aztán, ha lábra kapott, a 2 méter 44 centis lépteiből 41 darab kell ahhoz, hogy a célba érjen. A sebessége a 60. és a 80. méter között 44,7 kilométer/óra volt a világcsúcsjavításkor, és ezzel nagy küzdelmet vívna vele például egy kettesbe tett Trabant. Ami a jövőt illeti? A legilletékesebb, Usain Bolt azt állítja, képes lesz 9,4 másodperces eredményre. Mit mond a tudomány? A stanfordi egyetem biológusa, Mark Denny 9,48 másodpercnél húzta meg a határt, John Einmahl statisztikus 9,51-nél vésné kőbe a világcsúcsot. R. H. Morton új-zélandi fiziológus kinyilatkozta: egyetlen ember sem kerülhet 9,15 másodperc alá! A francia kutatók nem is oly rég 9,726 másodpercben maximálták a gyorsaságot. Bolt erre már fittyet hányt, azt mondja, a csúcsok azért vannak, hogy megdöntsék őket. És ebben mélységesen igaza van!