Elég a kiszolgáltatottságból

Sokszor macska-egér játékot játszanak a vevők és a kereskedők, a szolgáltatók és a fogyasztók. Se szeri, se száma a kisebb-nagyobb stikliknek, amikkel próbálják megkárosítani a gyanútlan vevőt, persze tisztelet a kivételnek. A Társadalmi Unió, azaz a civil szervezetek tömörülése most kampányt indított azért, hogy mérsékelje a fogyasztók kiszolgáltatottságát. Az országos szervezet Fogyasztói Kontroll Csoportokat szervez, és központjában várja az írásos panaszokat, hogy segítsen orvosolni azokat. Európai uniós támogatással ingyenes kiadványokat jelentettek meg százezer példányban, melyek eligazítanak jogaink útvesztőjében.

A törvény a fogyasztók mellett áll, ezt üzeni a kampány. A vásárlók ugyanis a pénztárcájukkal szavaznak, s a kereskedők tönkremennek e „voksok” nélkül.

A kiadványok azt tanácsolják, hogy merjük elkérni a vásárlók könyvét, s abba pontosan jegyezzük be kifogásainkat. Ha a fogyasztók öntudatosabbá válnak, az üzletek sem tudják majd kire rásózni a romlott húst, a lejárt szavatosságú tejterméket, a veszélyes gyerekjátékot, a silány minőségű lábbelit.

A kampány különösen nagy hangsúlyt fektet a fogyatékkal élők panaszaira. Ők azok, akik a legtöbb hátrányt kénytelenek elszenvedni, ha vásárolnak, vagy egyszerűen közlekedni szeretnének.

Hazánkban mintegy ötvenezer látássérült él. Az esélyegyenlőség jegyében néhány dolgot már elértek a vakok és gyengén látók érdekvédelmi szervezetei. Az új, fém 200 forintos tervezésénél például már kikérték az országos szövetségük véleményét, így az érme jól felismerhető. A papírpénzeket azonban nehezen különböztetik meg a vakok, így a pénztárnál vagy buszra szállva könnyen átejthetik őket. Nyíregyházán, Egerben és más városokban már működnek hangos jelzőlámpák, melyek bemondják, hogy a látássérült melyik kereszteződésen halad át. Az ügyfélszolgálatok behívó rendszerei azonban csak villogtatják az ügyfél számát, s azt nem mindenki látja.

Sikerként könyvelik el a látássérültek, hogy vakvezető kutyával is betérhetnek az üzletekbe, hivatalokba, sőt, a strandokra – ezt jogszabály garantálja. Mindez egy pápai vak férfinek köszönhető, aki volt olyan rámenős, és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult azért panaszával, mert nem engedték be mindenhová a tájékozódását segítő ebbel.

A tömegközlekedés ugyancsak sok bosszúságot tartogat – nemcsak a fogyatékkal élők, de a kismamák, a babakocsit tolók és az idősek is megszenvedik kellemetlenségeit. Az akadálymentesítésre ugyan milliókat költenek, ám sok helyen a patikába se tudnak bejutni a kerekes székkel közlekedők. A babakocsis anyukákat és a tétova gyalogosokat pedig az „erősebb kutya” elve alapján a zebráról is lesodorják a száguldó autósok.