Hyundai i20: a kis drága

Néhány éve gyökeres fordulat állt be a koreai autók minőségében. Addig lesajnált és olcsó modelleket gyártottak, mostanra viszont izgalmas, tisztességesen összerakott kocsikkal támadják az európai piacot.

A tervezők összehozták a manapság kötelező divatelemeket – felhúzott első lámpák, szépen domborított motorház, az oldalsó lemezeken pedig íves, dinamikus vonalak –, de első ránézésre nem túl jellegzetes darab az i20: egy új Fiestát vagy Polót gyorsabban felismerünk. Szép formai részleteket találunk, ennek ellenére a kis Hyundai nem a külsejével ragadja meg vásárlóit. Az előd Getz-nél a nevén kívül a helykínálatával is akadtak gondok, mindezt szépen helyrehozták: az i20 csaknem négyméteres hosszával felzárkózott a konkurenseihez. Belül – elöl is, hátul is – kifejezetten jól elférünk, a csomagtartó mintegy 300 litere elég a normál bevásárlásokhoz.

Ahogyan kint, belül sincs túldíszítve az autó. Az anyagok közepes minőségűek. A funkcionális műszerfalon az órák egyszerűbbek már nem is lehetnének, de a kék üléskárpit nagyot dob a hangulaton, az ezüst középkonzol pedig még a jó ízlés határain belül marad. Extrákból nincs hiány a Stye felszereltségnél, de ennek a kasszánál lesz meg a böjtje. Az USB-s hifi – amit a Kia-Hyundai duó évek óta belerak a kocsikba – életszükséglet, főként az ilyen egész szépen szóló hifivel. A kormány nagyon jó fogású, a gombok is remekül használhatóak rajta, míg az első ülések németesen kemény tömése nem a legkényelmesebb.

Tesztautónk az erősebbik 1.4-es dízelmotorral érkezett, ami papíron 90 lóeró, az életben azonban talán még ennél is többnek tűnik. Élvezetes kigyorsításokat, gyors előzéseket lazán abszolváltunk vele, s a hidegindítás hangos kerregése is gyorsan megszelídül. Ráadásként a fogyasztás is hihetetlenül baráti: simán öt liter alatt tartható. Autópályára és hosszabb utakra is bátran indulhatunk a kis i20-szal – négyfős családnak ideális a sokat tudó kiskocsi.

A váltó érthetetlen módon néha zavarba jött: az egyes és a kettes nem mindig ment elsőre – de gyanítom, hogy ezért a tesztautó hányattatott előélete a ludas. Ezt leszámítva, rövid úton és határozottan jár. A futóműre sem lehet panasz: megfelelően csillapítja a magyar utak hibáit, míg a négy tárcsafék hatékonyan lassítja a kis kasztnit. Az i20 ilyen szempontból is felnőtt benyomást kelt, nem érezni rajta a régebbi koreai kisautók bizonytalankodását.

Az autó egyetlen gyenge pontja az ára: hiába rakták össze rendesen, hiába van tele extrákkal, egy koreai kisautó legyen olcsó, ha még nincs igazi presztízse. Majdnem négymillió forintba kerül az 1.4 CRDi motoros i20 a legmagasabb, Style felszereltséggel. Van ám benne minden földi jó – öt év kilométer-korlátozás nélküli garanciával –, ennyi pénzért azonban már egy kategóriával feljebb is nézelődhetünk.

Kattintson bármelyik képre és megnyílik a képgalériánk!