Kisebb a fűtésszámla, tisztább a levegő
Hatalmas geotermikus energia-készlet bújik meg alattunk a föld alatt, de e lehetőséget csak kevesen használják ki. A Csongrád megyei Kistelek azonban már lépett, 500 milliós fejlesztést hajtott végre, és most spórol. Minden bizonnyal sikertörténetet ír.
Kistelek immár a második fűtési szezonját kezdi meg a termálvíz készletre alapozva. A város közintézményeinek falai meleget árasztanak. A településen így fűtik az idősek otthonát, az iskolákat, az orvosi intézményeket, a sportcsarnokot, a fürdőt, és a szállodát is. S a város közben sokat spórol. A számok önmagukért beszélnek: a gázfűtés régebben éves szinten 50-60 millió forintba került, most harmadannyit fizetnek. A nagyjából 20 millió forintos megtakarítás mellett persze jelentős érv az is, hogy ez a fűtési rendszer környezetbarát, nincs károsanyag-kibocsátás. A településen így érezhetően tisztább lett a levegő. Ráadásul a víz sem vész el, mert azt a használat után visszasajtolják a föld alá.
Ugyan meleg víz van bőven a kutakban, de egyelőre a lakóházakat nem ezzel a technológiával fűtik. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, egy egységes fűtési rendszert kellene kiépíteni, ám nincs rá pénz. Az azonban elképzelhető, hogy újabb közintézmények, társasházak, illetve gazdaságok csatlakozzanak rá a már meglévő hálózatra.
A város vezetése 2002-ben határozta el a geotermikus energiavagyon többlépcsős hasznosítását. Először egy 2100 méter mélységű, 82 Celsius fokos vizű kútra alapozva 2004-ben termálfürdőt építtettek. Aztán egy újabb, 1700 méter mélységű kutat fúrattak, úgy, hogy itt képesek legyenek a termálvizet a hasznosítás után visszasajtolni a homokkőrétegbe. Ehhez később egy 5 kilométer hosszú távvezetéket csatlakoztattak. A közintézményekhez ezen a vezetéken jut el a tisztított és gáztalanított termálvíz.
A beruházás csaknem 500 millió forintba került. Ebből a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatán 300 millió forintot nyertek, amelyből a teljes geotermikus rendszer kiépült a visszasajtoló egységgel együtt.
