Lesz-e energiánk? (III. rész)

Tizennyolc százalék a bűvös szám – ennyi volt tavaly a megújuló energiaforrások aránya a világ teljes energiafogyasztásában. Nem árt azonban kritikusnak lenni az ilyen számokkal kapcsolatban – ennek a mennyiségnek nagy részét a szigorú értelemben megújulónak nevezhető, mégis számos káros hatást magukban hordozó energiaforrások adják – elsősorban a tűzifa és a nagy vízerőművek. Ami ezen kívül marad, az energiának mindössze két és fél százaléka.
Kicsit jobb, de még mindig nem rózsás a helyzet, ha az elektromosságot vesszük szemügyre. Az áramtermelő kapacitás öt százaléka származik megújuló energiaforrásokból, ám a valódi termelés csak a 3,4 százalékot éri el. Ezek az adatok viszont már nem tartalmazzák az óriási vízerőművek teljesítményét, ami tizenöt százalékos részesedést mondhat magáénak.
A fejlődés ugyanakkor szemmel látható. 2004 és 2007 között másfélszeresére nőtt a megújuló forrásokból nyert elektromosság. 2007-ben világszerte 100 milliárd dollárt fektettek a megújuló energiába – ez több mint a magyar államháztartás költségvetésének 2009-re tervezett bevétele. A megújuló energia 2006-ban 2,4 millió embernek adott munkát világszerte és ma a világ csaknem hetven államának van kidolgozott terve energiafogyasztásuk átalakítására.
Ezeknek az államoknak igen nagy hányadát teszi ki az Európai Unió huszonhét tagállama, amik 2005-ben állapodtak meg arról, hogy 2020-ra jelentősen növelik a zöldenergia használatát. A kitűzött cél, hogy a három évvel ezelőtti nyolc és fél százalékról uniós szinten húsz százalékra emelkedjen az arány. A változtatással járó terheket megosztották az országok közt. A legnagyobb fejlődést az Egyesült Királyságnak kell produkálnia, tizenöt év alatt csaknem 14 százalékkal növelve az arányt. Mégsem ők használják majd a legtöbb zöldenergiát, ha a határidő letelik: a listavezető Svédország energiájának felét szeretné addigra megújuló forrásokból nyerni. A legkisebb áldozatot Romániának kell hoznia, de ők is hat százalékkal növelik az arányt. 2020-ban a legkevesebb megújuló energiát, az összes tíz százalékát Málta fogja használni – de esetükben ez hatalmas előrelépés a három évvel ezelőtti állapotokhoz képest, amikor ez a fajta energia még teljesen hiányzott az országból.
Magyarországnak a tizenkilencedik legnagyobb, vagy, ha úgy tetszik, kilencedik legkisebb növekedést kell produkálnia – zöldenergia-felhasználásunkat a három ével ezelőtti 4,3 százalékról 13 százalékra kell feltornásznunk. Ezzel Belgiummal, Ciprussal és Csehországgal karöltve a harmadik legkisebb célérték felé sietünk.
(Ha tudni szeretné, hogy áll a megújuló energiákhoz a nagyvilág, ha kíváncsi rá, mit tehet Ön, olvassa el kapcsolódó cikkeinket.)