Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az Európai Parlament rábólintott az unió 2020-ig tartó klímapolitikájára. Ennek értelmében a tagországoknak 20 százalékkal kell csökkenteniük a szén-dioxid-kibocsátást, 20 százalékra nő a megújuló energiaforrások aránya és 20 százalékkal növekedne az energiahatékonyság.
Az Európai Parlament (EP) szerdán Strasbourgban megszavazta az éghajlatváltozás elleni EU-jogszabályokat. Az unió tagállamainak kormányfői után az Európai Parlament is rábólintott a klímacsomagra. Ennek értelmében 2020-ig az unióban 20 százalékkal faragnák le a széndioxid kibocsátását, 20 százalékra növelnék a megújuló energiaforrások arányát, illetve az energiafelhasználást is csökkentenék 20 százalékkal.
A döntést sokan bírálják, még többen helyeslik. A sok bírálat főként a megújuló energiaforrások emelését érte. Első pillantásra furcsa e kritika, de gyorsan megérthető. A legtöbben egyrészt az EU-tagokat, másrészt a fejlődő – főként melegégövi országokat féltik. Ugyanis nem mindegy, hogy mely megújuló energiaforrások előállításával és használatával éri el az EU a 20 százalékos célt. Amennyiben mezőgazdasági alapanyagok – gabonafélék, olajos magvak – felhasználása válik dominánssá, akkor az akár a hagyományos célú növénytermesztés versenytársává is válhat, vagy például az erdők fáit ne azért termeljék ki, hogy kazánban eltüzeljék. Az import bioetanolról, vagy biodízelről melyet dél-amerikai, vagy ázsiai országokból importál az EU.
A kritikusok ezért inkább a másodgenerációs bioüzemanyagok térnyerését szorgalmazzák. Vagyis azokat az eljárásokat, mikor mezőgazdasági, élelmiszer-ipari melléktermékekből állítanak elő energiát, például biogázt. De leginkább a nap, a szél és a geotermikus kiaknázása vezetne célra.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu