Gyommaggal hajtották az óriásrepülőt

Az Air New Zealand egyik Boeing 747-400-as repülőgépe sikeres kétórás tesztrepülést hajtott végre fele-fele részben A1-es repülőgép-hajtóanyagból, illetve a jatropha nevű gyomnövényből készült üzemanyagból álló keverékkel – írja a BBC-re hivatkozva a napi.hu. A főpilóta szerint a kerozinpótló felhasználása sem a hajtóművekben, sem az üzemanyag-ellátó rendszerben nem okozott problémát.

A jatrohpa az úgynevezett második generációs bioüzemanyag-alapanyagok közé tartozik – akárcsak a Virgin Atlantic 2008. februári kísérletében használt kókuszdió-keverék –, amelyek a növények szélesebb skálájára építenek, mint elődeit. Ezek feldolgozása és elégetése során kevesebb káros anyag kerül a levegőbe, mint az első generációs etanol alkalmazása esetén.

A légitársaságok nemzetközi szövetsége (IATA) azt szeretné, ha 2017-ben már a repülőgépek üzemanyagának 10 százaléka bioeredetű lenne. Az ilyen energiaforrások ellenzőinek legfőbb érve szerint a bioüzemanyagok alapanyagának megtermeléséhez a mezőgazdaságtól vonnak el területeket. Az új-zélandi kísérletben használt jatropha azonban gyomnövény, amely trópusi éghajlaton, kultúrnövények termesztésére alkalmatlan területeken nő.

Hogy nem új növényről van szó, azt bizonyítja, hogy már két éve ősszel Barcelonában megrendezték az I. Nemzetközi Jatropha Curcas Konferenciát. A 150 résztvevő – Argentínából, Guatemalából, Angolából, Brazíliából, Portugáliából, Hondurasból, Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Mexikóból, Dél-Afrikából, Venezuelából és Spanyolországból – egyetértett abban, hogy ez a gyom a jövő agro-energetikai növényévé válhat. A biodízel-előállítás alapanyagaként szolgál. Magjai mérgezőek, ezért az élelmiszerlánc egyéb növényeivel nem száll versenybe egy olyan folyamatban, amely a nyersanyagárak emelkedését idézi elő.

Legfőbb jellegzetessége – amely megkülönbözteti a többi, jelenleg bioüzemanyag előállításra használt nyersanyagtól – a mérgező magjaiban nyilvánul meg, emiatt olaja emberi fogyasztásra nem alkalmas. A magvakból 40 %-nyi, biodízel előállítására alkalmas olajat lehet kinyerni. A szárából latexet (fehér tejszerű nedv), leveleiből és héjából gyógyászati célú anyagokat vagy például rovarölőszert lehet előállítani. A különböző tapasztalatok és kísérletek szerint a második évtől kezdődően a Jatropha hektáronként 1900 literes olajhozamot biztosít, kétszer annyit, mint amennyit napraforgóból, vagy éppen repcéből Magyaroroszágon elő lehet állítani.