EURO-levelek

{p}
Adott gazdaságban évek óta hozzávetőlegesen nyolcszáz hektár nagyságrendben folyik integrált növénytermesztés. A jelenlegi törvények lehetővé teszik, hogy a haszonbérlő - a termelési integráció megvalósítása céljával - a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más, termőföldet használó személlyel, hogy határozott időre átengedi a termőföld használatát.
- Ezzel a lehetőséggel éves keretben mintegy kétszáz személy élt eddig a gazdaságban. Az integrált növénytermelés lényege, hogy egy táblán egyféle növényt termelnek attól függetlenül, hogy a termeltető földje az adott táblában helyezkedik el vagy sem. Így gyakorlatilag az esetek többségében nem az illető személy saját földjén folyik a termeltetés, hanem másik földtulajdonos földjén. Ez az ideiglenes - általában egy gazdasági évre szóló - földcsere a tulajdonosok hozzájárulásával történik. Ilyen termelési rendszerre van szükség, hogy az elaprózott, egy-két hektáros földek tömbösítésével érvényesülhessenek a nagyüzemi méretű táblák legkorszerűbb növényvédelmi eljárásokra alapozott művelésének technológiai előnyei, valamint biztosíthassák a vetőmagtermelés izolációs távolságának meg a vetésforgónak a betartását, mivel több éven keresztül nem termelhető ugyanaz a növénykultúra ugyanazon a helyen. Ilyen megoldással lehetséges sok kézi munkát igénylő növények - például fűszerpaprika, burgonya - és vetőmag folyamatos nagyüzemi méretű és színvonalú termesztése. A szövetkezetek és társaságok bérelt területeinek nagy része osztatlan közös tulajdon. Gondot okozna, ha mindenki csak a saját földjén termeltethetne, mivel osztatlan közös tulajdon esetén nem lehet tudni, hogy az illető földje a terület melyik részén helyezkedik el. Nem egy minőségi osztályú helyrajzi szám esetén a konkrét terület sem ismert. Bonyolítja a helyzetet, ha több művelési ágú a terület. Ezt a problémát is megoldja az ideiglenes (éves szintű) földcsere engedélyezése, természetesen az érintett tulajdonosok hozzájárulásával.
{p}
A csatlakozás után milyen európai uniós és/vagy nemzeti támogatásra számíthatnak a termelők az öntözés fejlesztéséhez; általában a vízgazdálkodás terén milyen megoldásokat kínál az EU?
- Az Európai Unióban a vidékfejlesztési és strukturális támogatásokon keresztül van lehetőség az öntözés fejlesztésére, többletköltségeinek elismerésére. Hazánkban a Vásárhelyi terv keretében (a gátrendszer mellett) víztározók kiépítésére is készültek tervek.
{p}
A csatlakozás után elemi kár (aszály) esetén kaphatnak-e támogatást a termelők a nemzeti pénzügyi alapból? Az EU szabályozó rendszerében létezik-e például aszálykárenyhítés?
- A közös agrárpolitikában nincs külön szabályozás az aszálykárok enyhítésére de, - mint az 2003-ban is történt - egyedi elbírálás alapján a bizottság elkülöníthet pénzt az elemi károk enyhítésére. Nemzeti szinten ez a lehetőség létezik a gazdák számára.
{p}
Milyen támogatásban részesül a fenyőfa(karácsonyfa)-termesztés, milyen kategóriába sorolható be?
- A karácsonyfa-termesztés nem jogosult támogatásra.
{p}
Az agrár-környezetgazdálkodási programba 2002-ben bekapcsolódtam, és ez
5 éves elkötelezettséget jelent. Az európai uniós - NVT-ben szereplő - agrár-környezetgazdálkodási támogatást én megkaphatom-e, és ha igen, milyen feltételekkel?
- Igen, a környezetgazdálkodási feltételeket minden nemzet saját hatáskörben állapítja meg. A feltételek kidolgozása még nem történt meg, ezért annak szintjét még nem ismerjük, de Ön, mint aki már bekapcsolódott a programba, a jogszabályban megállapított feltételekkel jogosult lesz a támogatás igénybevételére.
{p}
Az ivóvízbázis területén gazdálkodókat kötelezhetik-e műtrágya- és vegyszermentes gazdálkodásra? Ha igen, akkor erre a jövedelemkiesésre
kapnak-e kompenzációt az Európai Unióban?
- A környezetvédelmi korlátozások alá eső területek támogatását a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv tartalmazza. Az ilyen területen gazdálkodók normatív alapon jutnak kompenzációs támogatáshoz, ha az előírt követelményeket betartják és ötéves szerződést kötnek.