Ne mutogass az unióban!

Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy. A mondás ugyan magyar, de talán épp ránk, magyarokra illik a legkevésbé. A volt szocialista államok közül leginkább Magyarországon hanyagolták el a múltban az idegen nyelvek oktatását. Ebben még az olyan, közismerten diktatórikus módszerekkel irányított ország, mint a kimondottan zárt társadalmat alkotó Románia is előttünk járt, nem beszélve a csehekről, lengyelekről, horvátokról, szlovákokról.

FiatalokBalogh Géza2004. 05. 27. csütörtök2004. 05. 27.
Ne mutogass az unióban!

Különös fényt kap ez most, hogy az Európai Unió teljes jogú tagja lettünk. Ott a legtöbb tagállamban természetes dolog, hogy az emberek több nyelven beszélnek. Nálunk viszont tíz magyarból csupán kettő beszél valamilyen fokon idegen nyelvet. Utolsók vagyunk abban a rangsorban is, amely az egyes tagállamokban élő, idegen nyelvet beszélő fiatalok arányát mutatja. Éppen ezért az Oktatási Minisztérium, felismerve a helyzet tarthatatlanságát, erőteljesen támogatja az ifjúságot a nyelvtanulásban. A minisztérium kezdeményezései közül az egyik a Világ-Nyelv roadshow, amelynek keretében a tárca vezetői és közismert személyiségek hat vidéki városban népszerűsítik a nyelvtanulást. Köztük van a szabolcsi megyeszékhely, Nyíregyháza is, ahol a város legismertebb középiskolája, a Zrínyi Ilona Gimnázium adott otthont nemrég a nyelvi találkozónak.

{p} Az iskola tornatermét megtöltő érdeklődők előtt egy tavalyi felmérés alapján Magyar Bálint oktatási miniszter meglehetősen siralmas képet volt kénytelen festeni a magyarok nyelvtudásáról. A tizenöt éven felüli magyar népesség mindössze negyede beszéli az öt legelterjedtebb nyugati nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol) valamelyikét. A felnőtteknek csupán tizennégy százaléka boldogul valamennyire az angol, tizenhárom százaléka pedig a német nyelvvel. A nyelvtudás hiánya komoly akadálya annak, hogy élhessünk az uniós tagságból adódó esélyeinkkel és lehetőségeinkkel.Az oktatási tárca azért is hirdette meg a nyelvtanulás évét, hogy öt esztendő múlva ne legyen olyan középiskolás, aki használható nyelvtudás nélkül hagyja el az iskolapadot. Esélyt kívánnak teremteni a nyelvtanuláshoz a hátrányos helyzetű fiataloknak is, fontosnak tartják, hogy a nyelvoktatás alapvetően az általános- és középiskolában történjen.

{p} Az idén szeptembertől például lehetőség lesz arra, hogy a középiskolák elsőéves tanulói az úgynevezett nyelvi előkészítő évfolyamon egy teljes éven át kiemelt óraszámban tanuljanak idegen nyelvet és informatikát. Ez azt jelenti, hogy elindul egy olyan intenzív nyelvtanulási szakasz, ahol a kötelező tanórák legalább negyven százalékában idegen nyelvet, tizenöt százalékában pedig informatikát kell oktatni.Szabolcs-Szatmár-Beregben huszonhét iskola szeretne szeptembertől nyelvi előkészítő évfolyamot indítani, melyeken a remények szerint több száz fiatal vesz majd részt. A program sikeres megvalósítása céljából a tárca kiemelt figyelmet fordít a nyelvoktatás hatékonyságát javító programokra. Tavaly ezer pályázóból mintegy ötszázat támogatott. Remélhetőleg az idén még több lesz a jelentkező, akik egyébként huszonegy pályázati tevékenységet vehetnek célba. A középiskolások 2005-től már az új, kétszintű érettségivizsga-rendszer szerint teszik le az érettségijüket, így a közoktatásban ettől kezdve ingyenes lesz a nyelvvizsga. A 2003-2004-es tanévtől a végzős középiskolásoknak a minisztérium visszatéríti egy sikeres nyelvvizsga díját.

{p} A beérkezett pályázatok alapján több mint kilencezer tanuló mintegy kilencvenmillió forint értékben nyújtotta be igényét a díjak visszafizetésére, ami igen biztató a jövőre nézve.Örömmel fogadják a lehetőségeket a rendezvénynek helyt adó Zrínyi gimnáziumban is, bár ez az iskola pont arról híres, hogy az ország egyik legerősebb oktatási intézménye, ahol kiemelkedő eredményességgel folyik az idegen nyelvek oktatása. Meghatározó a német, az angol és a francia nyelv, de aki akar, például finnül is tanulhat. A miniszteri találkozó vendégeit regisztráló harmadik osztályos Bodnár Evelin például franciát és németet, Bondor Viktória pedig németet és angolt tanul emelt óraszámban.- Érettségi után orvos szeretnék lenni - árulja el Evelin. - A betegek túlnyomó többsége persze magyar lesz, de ha majd egyszer eljutok odáig, hogy a tudományos közlönyöket fogom böngészni, akkor nagy-nagy hasznát vehetem az idegennyelv-ismeretnek. Viktória jogi pályára készül, s biztos benne, ott is csak azok állják majd meg a helyüket, akik legalább egy, még inkább, akik két-három nyelvet beszélnek. - Eddig csak az osztálykirándulásokon vettük hasznát igazán a nyelvtudásnak - mondja nevetve -, de, a külföldi példákat ismerve, ez hamarosan változni fog. Ezért is jönnek jól a nyelvtanításban tervezett változtatások, amelyek egészen rövid időn belül éreztethetik a hatásukat, s amelyeket mi is érezni fogunk.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek