Szeretik Szolnokon a szumót

A Tiszaligeti sportcsarnok dolgozóit már a küzdőtér építésekor is érte meglepetés. A fadobogóra ugyanis gyurmapuhaságú agyagtéglák kerültek, aztán középre kerekedett a 445 centiméter átmérőjű, kötélből kialakított kör - ez volt a "pálya". A versenyzők nem voltak valamennyien a japán profikhoz hasonló, kifejezetten a sportágra "alkotott", izmokkal működő robotok: az európai amatőr liga jobbára súlyukat nehezen tartó birkózókból vagy robusztus izomkolosszusokból verbuválódik. Ami pedig a versenyzők fegyvertárát illeti, ott is feltűntek a birkózás elemei: a bolgár vagy az ukrán versenyzők esésüket megpróbálták szaltóba átmenteni, miközben megkíséreltek egy-egy dobást végrehajtani az ellenfélen, olykor nem is sikertelenül.
A magyar szövetség illetékesei egy korábbi sajtótájékoztatón azt mondták, hogy szeretnének az Eb-n legalább öt érmet szerezni. Már az első napon a junioroknál a kétszerese sikeredett, ráadásul Tóth Attila a legnehezebb kategóriában, a nyílt mezőnyben aranyérmet vehetett át. {p} Nem hozott szégyent Szolnokra Líbor Dezső sem: a plusz 115 kilogrammosok között a háromszoros lengyel világbajnoktól szenvedett vereséget a döntőben. Érmet hozott a csapatverseny is, a nemesfémgyűjtéshez a nők is szépszámú medáliával járultak hozzá, így a mieink eddigi legsikeresebb kontinensviadalukat zárták Szolnokon.
A verseny egyébiránt nagy siker volt. A csarnok bejáratánál egy ügyes vállalkozó tenyérnyi húsokat sütögetett faszén parazsa fölött. Biztos, hogy számára is emlékezetes profitot hozott az akció.
A vasárnapi zárónapon ugyancsak a hazai sikerektől volt hangos a Körcsarnok. Aranyérmet nyert a nők mezőnyében Kálló Gyöngyi (képünkön), akitől a szakemberek nem várták ezt a hatalmas bravúrt. A záróesemények sorában is hallattak magukról a magyarok, csapatezüst lett a versengés vége.A férfiak is éremmel fejezték be a csapatviadalt, egyszóval a szövetség "ötérmes" várakozását alaposan felülmúlták versenyzőink. Más kérdés, hogy a japánokhoz mérve a Szolnokon látottakat, a különbség alighanem akkora, amekkora szakadék tátong a magyar és a brazil labdarúgás között. Amikor Európában is felfedezték a szumót - és ennek már jó néhány évtizede -, a gyerekek körében próbálták népszerűsíteni a sportágat, mondván: ez az egyszerű küzdősport talán a birkózáshoz, netán a cselgáncshoz csinál majd kedvet.Úgy tűnik, Európában fordítva sült el a dolog, az egykori küzdősportolók szumóznak egymás között, ám a profiktól jókora távolságra.