Finisben az olimpiai felkészülés

Ez alkalommal a férfi vízilabdázók, Cseh László úszó és a paralimpikonok szerepelnek híradásunkban.

Fiatalok2004. 08. 06. péntek2004. 08. 06.
Finisben az olimpiai felkészülés


Az Unicum Kupa aranyat ér?
A magyar férfi vízilabda-válogatott veretlenül nyerte meg az Unicum Kupát. Vajon aranyérmet ér-e majd az olimpián a bravúros játékkal megszerzett trófea?

Cseh László folytatja az olimpiai felkészülést
Folytathatja az edzéseket a vb-ezüstérmes, Európa-bajnok úszó, Cseh László. Mindenesetre az több mint biztató, hogy orvosi szempontból minden a tervek szerint alakul. A műtéti területen semmiféle probléma nem lépett fel az operáció utáni keddi, első vízbe szállás óta.
Csökkennek a panaszok a jobb boka körüli területen, tovább javult a helyzet a véraláfutásos lábrészen is. "Cseh László folyamatos kontroll alatt marad, a rehabilitációs program folytatódik" - mondta Berkes doktor.
Cseh esetében nincs akadálya az olimpiai felkészülés folytatásának, az athéni rajtot illetően azonban csak a jövő héten lehet kimondani az utolsó szót, ami reméljük, az igen lesz.

Készülnek a paralimpikonok is
Nyár van, mégpedig az olimpia nyara. Ám évtizedek óta nemcsak egyszer lobban fel az olimpiai láng, hanem mindjárt kétszer: merthogy a százmilliók által végigkísért versenyek után nem sokkal kezdetét veszi egy másik olimpia, amelyen szerencsére már szintén hatalmas tömeg szurkol mind a helyszínen, mind pedig a tévéképernyők előtt. Ezt a versenyt paralimpiának nevezik, és a mozgás-, illetve látássérült sportolók indulhatnak rajta. Indulnak is: Athénban 143 ország négyezer versenyzője lesz ott szeptember 17. és 28. között - elképesztő szám. Pedig már az első paralimpián is sokan voltak az akkori körülményekhez képest. Rómában, 1960 nyarán négyszázan rajtoltak huszonhárom ország képviseletében. Ezt tekinthetjük az első hivatalos paralimpiának, hiszen bár korábban is rendeztek versenyeket (az 1948-as volt az első), azok még a Stoke Manderville-játékok hangzatos nevet kapták. Négy esztendővel később, Tokióban már a külcsínre is figyeltek: felépült a paralimpiai falu, a játékok tiszteletére saját himnuszt írtak, és felhúzták az olimpiai zászlót is. Persze, azért a paralimpia sem volt törésmentes: 1968-ban Mexikóváros nem rendezte meg a küzdelmeket, helyette Tel-Avivban versenyeztek a legjobb mozgássérült sportolók - hogy nem kis sikere volt az eseménynek, jelzi: 25 ezren ültek a megnyitóünnepségen... Na de mi volt ez az újabb, heidelbergi játékokhoz képest, amikor már ötvenezren tapsoltak a lelátón.
{p}A Torontóban rendezett 1976-os olimpia két okból érdemel említést: egyrészt első ízben vehettek részt látássérült sportolók is, másfelől pedig szintén első ízben jelentek meg a magyarok. Sőt, nem is kezdődött rosszul a paralimpia, a nemrég 70. születésnapját ünneplő Tauber Zoltán aranyérmet szerzett, ám a harmadik nap után véget értek a versenyek - legalábbis a számunkra. Itthon ugyanis feltűnt néhány nagyokosnak, hogy az apartheid politikájáról hírhedt Dél-Afrika is csapatot indított, és állami nyomásra azonnal hazarendelték a versenyzőket. A kanadaiak pedig válaszul nem ismerték el hivatalosnak Tauber győzelmét... Fájdalom, ennél jóval nagyobb bonyodalom támadt az ügyből, hiszen a sértettség okán népköztársasági felszólításra továbbra sem lehetett semmilyen paralimpiai rendezvényen indulni - márpedig így nem meglepetés, hogy az 1980-as arnhemi játékokra meg sem hívták Magyarországot. Fura helyzet: abban az évben a moszkvai olimpián ott voltak a magyarok, az arnhemi paralimpián meg nem. Ezzel szemben négy esztendővel később a Los Angeles-i olimpián nem voltak ott a magyarok, a szintén Amerikában tartott paralimpián viszont igen. Mi az, hogy: tizenhárom aranyérmet szerzett a csapat, és ebből az úszó Dukai Géza egymaga ötöt. Ez az 1984-es megmérettetés minden idők legjobb magyar paralimpiai szereplése. Négy évvel később, Szöulban például már elsőség nélkül maradt az együttes, míg 1992-ben négy, 1996-ban öt, 2000-ben meg újra csak négy aranyat gyűjtött. Hiába, azt az 1984-es tarolást már lehetetlen lesz megismételni, hiszen már a paralimpia is egyre inkább a pénzről szól, aminek azért hátránya több van, mint előnye. Például értelemszerűen a magyar olimpikonok jóval kisebb támogatásokból készülhetnek fel, mint mondjuk ausztrál, francia, német társaik, ráadásul az 1996-os paralimpián nem kis meglepetésre az addig ingyenes belépők helyett már igenis pénzt kértek a jegyekért - hiába, a játékokat az Egyesült Államokban rendezték... Négy évvel később viszont jött a pénz pozitív szerepe: a magyar paralimpikonok először 2000-ben indulhattak el úgy az eseményre, hogy tudták, dobogós helyezésüket az állam nem csak egy köszönetnyilvánítással honorálja.
Pénzjutalom persze az idén is lesz, a harmincnyolc fősre tervezett magyar csapat érmesei komoly, de azért még tovább fokozható elismerésben részesülnek. A hazai küldöttség a tizenkilenc sportágból tízben érdekelt, és a szakvezetés kissé óvatos, két-három aranyban bízik, elsősorban a cselgáncsozók, úszók és vívók jóvoltából. Az egyik éremesélyes versenyzőnk az egykori államtikár, Szekeres Pál, aki tavaly Európa-bajnokságot nyert tőrvívásban. A Törekvés SE versenyzője, és ez az a klub, amely teljes mellszélességgel kiáll a sérült sportolók mellett - bár 1999-ben még csak ő, illetve Pálfi Judit jelentette a paralimpiai csapatot a Törekvésben, ma már jóval több mozgás- vagy látássérült versenyző készülhet ott.
- A negyedik paralimpián vehetek részt, és bár nem lesz könnyű dolgom, azért szeretnék tisztességesen szerepelni. Ha azt nézzük, nem is rosszak az előjelek, hiszen a tavalyi siker után idén tavasszal Madridban Eb-ezüstöt szereztem - mondta Szekeres Pál, aki reméli: Athénban, az olimpián sem adja alább, és talán ő szerzi majd a magyar parasport huszonnyolcadik olimpiai aranyát - mert kitalálhattak bármit azok a kanadaiak, mi azért Tauber Zoltán győzelmét is hivatalosnak tartjuk...

A magyar indulók
Kerekesszékes vívás: Krajnyák Zsuzsa,
Pálfi Judit, Jurák Andrea, Dani Gyöngyi,
Szekeres Pál, Döme István
Bocsa: Béres Dezső, Gyurkota József
Atlétika: Horváth Ferenc, Dóra Krisztina
Erőemelés: Szávai Csaba, Sas Sándor
Dzsúdó: Bíró Norbert, Vincze Gábor, Nagy Sándorné
Asztalitenisz: Zborai Gyula, Berecki Dezső,
Berecki Zsolt, Kacser János, Csonka András,
Pálos Péter
Lovaglás: Andics Bernadett
Kerekesszékes tenisz: Farkas László, Prohászka Csaba
Úszás: Kovács Ervin, Pásztory Dóra, Propócsi Tímea,
Engelhardt Katalin, Ráczkó Gitta, Vereckei Zsolt,
Becsei János, Zámbó Diána
Csörgőlabda: a csapat

Ezek is érdekelhetnek