Harmadszor is elfelejtve

- Eltűnt már belőlem az a fiatalos hév, amely korábban jellemzett. Rutinosabb lettem, átértékeltem a dolgokat, már nem csak az öttusáért élek. Persze ez nem azt jelenti, hogy komolyan tervezgettem volna pályafutásom végének bejelentését, de egy olimpiai arannyal a nyakában az ember hajlamos csak a mának élni, és megfeledkezni a későbbi kötelezettségekről.
Fájdalom, azok a kötelezettségek jöttek csőstül: egy rövid pihenés után ismét edzések vártak a bajnoknőre, méghozzá a keményebbik fajtából.
- Hát ez a decemberi edzőtábor tényleg kegyetlen volt. Sokszor belém nyilallt a gondolat, hogy te jó ég, néhány hónapja elértem azt, amire mindig is vágytam, és mégis itt gürizek a sárban? De hát szeretem az öttusát. Nem érdekel már a hajnali kelés sem, volt időm hozzászokni a furcsa életrendhez, sőt azzal vigasztalom magam, hogy a kutyáim miatt úgysem alhatnék sokáig, és ha már fölkelek, igazán belefér, hogy fussak vagy ússzak néhány kilométert...
Az emberek többségét erről az elméletről ugyan nem egykönnyen győzné meg, na de az emberek többsége nem is lesz olimpiai bajnok. Zsuzsa már az, de azért így is lehet új kihívásokat találni - egy arany nem arany.
- Mi más érdekelhetne, mint a címvédés? Fantasztikus dolog úgy utazni egy versenyre, hogy mindenki engem akar megverni, ugyanakkor mindenki tart is egy picit tőlem. Peking ugyan még messze van, de most azt mondom, szeretnék ott is indulni. Egy új kihívásnak megteszi, nemde?
De meg ám, ugyanakkor akad még itt valami: az év sportolója megválasztása. Vörös Zsuzsa ugyanis enyhén kifakadt december végén, amikor meglátta, hogy még a dobogóra sem fér fel. Ez mondjuk a magyar sport bőségét mutatja, mert egy öttusa olimpiai bajnokot megelőzött egy kajakos (Janics Natasa), egy vívó (Nagy Tímea) és egy sportlövő (Igaly Diána) olimpiai bajnok is. Zsuzsának persze az fáj, hogy már harmadszor maradt le a jelek szerint neki igen fontos címről.
- Öt éve azért nem nyertem, mert öttusában a fiúk is taroltak, s mivel ők minden díjat besöpörtek, nem akartak a lányoknál is egy öttusázót kihozni. Tavaly pedig megnyertem a világbajnokságot, ám akkor csak második lettem az Európa-bajnokságon - szörnyűség, nem igaz? Az idén végre a csúcsra jutottam, a fiúk sem kavartak bele, mégis egyből hárman előztek meg. Rosszulesett, nem tagadom. Tényleg nem tudom, mit kell ahhoz tennem, hogy én legyek a legjobb. Pekingben nyerjek két aranyat? Félek, a sportág sajátosságaiból adódóan ez nem fog menni...