Úszóbajnok karikás ostorral

Az üvegpalotába lelkes edzőgárda került, és az eredmények sem maradtak el. Csókay Miklós vezetőedző, Nagyné Zaka Ildikó utánpótlástréner keze alól korosztályos országos bajnokok kerültek ki: Herczeg András, Kenéz Bence, Szabó Tamás, Sallai Ágnes nevét ma már számon tartják a szakmabeliek. A város úszó- és vízilabdasportja már akkor is hallatott magáról, amikor meszelt falú, nyitott medencében folyt a munka. A víz zöld volt; havonta csak kétszer, a vízcserék napján lehetett lelátni a medence aljára. A sportolók hűséges társa volt a csibor, az algás víztől zöld lett az úszók, pólósok füle.

Ebből a meszelt falú, nyitott medencéből jutott ki Sydneybe, az olimpiára Risztov Éva. Az edzők azért gyorsan hozzáteszik, hogy ehhez a sikerhez kellettek az úszótársak: Szabó Gábor, Boros Gábor, Nagy Gergő, Paku Zoltán, ők ugyanis egymást húzták előre - és Évának sikerült. Persze az ő kitartása és tehetsége kellett hozzá. Ferenczi Pali bácsi tanította meg úszni, ő hívta fel a figyelmet a középcsoportos óvodás kislányra, ő erősködött, hogy érdemes vele foglalkozni! Így került Csókay Miklóshoz, aki három és fél éven át dolgozott vele. És a kislány 1996-ban Székesfehérváron, az országos gyermekbajnokságon első lett, második, harmadik helyeket is szerzett, öt éremmel tért haza.
Kicsit elkalandozunk a versenysporttól, ugyanis rendre szóba kerül, hogy a ragyogó létesítmény sokba kerül az önkormányzatnak. Innen az a kérés, hogy minél gyakrabban vegyék igénybe a város polgárai, s ezért rendeznek egészségnapot. Régen tömegsportrendezvénynek hívtuk volna azt a programot, amelyen idősek, fiatalok sorakoznak vérnyomásmérésre, cukorszint-meghatározásra, majd jóízű virtuskodáshoz a medencékben. Az iskolák is rendre órákat tartanak az uszodában, az óvodások két csoportja, valamint az elsősök ingyen tehetnek szert vízjártasságra. Ilyenkor szem előtt vannak a tehetségek, csak választani kell belőlük...
{p}
Ennyi kitérő után ismét a versenyúszás a téma - és persze Risztov Éva. Minthogy az oly sokat emlegetett olimpikon éppen Mártélyon, a családi otthonban töltötte a hétvégét, természetesen felkerestük. A takaros porta kapujánál három kutya rohan meg bennünket, nem ellenségesen, inkább szívélyes üdvözléssel. A tágas udvar végében egy karámban két jó kiállású ló kapja fel a fejét a gazdi érkezésére. Bugacról valók, a kanca nyolcéves, a "csemetéje" négy. Ili és Lepke a becsületes nevük, az idősebb kanca ül, fekszik, igazi csikósbravúrokra képes. Éva karikás ostort ragad, és megmutatja, miként tud cserdíteni. (Szó, ami szó, ezt a Hortobágyon azért jobban csinálják...) A három kutya három szuka, a nevük Lilu, Lili és Lelkes. A legkisebbet, Lelkest akkor kapta Éva, amikor Athénból nekikeseredve hazatért. Este nyugovóra térnek, a kétszer kettő húszas ágyon a három kutya társaságában alussza az igazak álmát a gazda. Az úszótársak Dél-Afrikában alapoztak, Risztov Éva Balatonfűzfőn tréningezett a versenyidényre. Nem tartott a többiekkel, érettségire készül. Egyébként úgy érzi, a felkészülés kiválóan sikerült, ha most kellene versenyen vízbe ugrania, talán egyéni csúcsot is repesztene. Rendben van tehát mind lelkileg, mind fizikailag. A labilis lelkületű tiniből szemmel láthatóan érett nővé vált, egyszóval jöhet a nyári világbajnokság. Visszakanyarodunk az uszodához, és csak kibújik belőlem egy kíváncsi kérdés: azt firtatom, az eredményeinek van-e valami szerepe abban, hogy a városban felépült ez a csodálatos vízi palota. A válasz nem túlzottan szerény, de hivalkodó sem:
- Nem állítom, hogy miattam lett, de biztosan hozzájárultam a sikereimmel, hogy legyen.
A magánéletben egyébként "szingli" Risztov Évi, a szabad idejét kitöltik a barátnők, közöttük is Arany Virág, aki a frizuráját és a sminkjét is rendben tartja, merthogy ez a szakmája. Búcsúzáskor hangos csaholással köszönnek el a kutyák, még Lepke is nyerít egy takarosat.
Egyszóval Mártélyon minden rendben.