Pancser puccs az atlétáknál?

A sportág vezérkara értetlenkedik, pedig ebben a teremtés előtti őskáoszban, ami az atlétikában uralkodik, semmin sem lehetne már meglepődni. Amikor Athénban robbant az Annus-Fazekas-bomba, majd a súlyemelőinknél egy időzített pokolgép, tanulságos volt beszélgetni sportolókkal, sportvezetőkkel. Legtöbben azt hitték, hogy a detonáció 2002. szeptember 11-ével ér fel a világ sportjában: mint ahogy a Világkereskedelmi Központ tornyának ledőlésével kezdetét vette a terrorizmus elleni világméretű harc, ugyanúgy kezdődik majd Athén után a doppingellenes küzdelem. Volt, aki első nekibuzdulásában azt állította, ő minden titkok tudója, és ha eljön az ideje, majd előáll a farbával. Az idő azonban nem jött el, így az "elszánt leleplező" ekképp morfondírozott magában: "Tudjátok, ki lesz itt egy ország előtt a fekete bárány..." - és az igazság helyett kitalált egy óvodás szintű dajkamesét. Ez ugyan felmérhetetlen presztízsveszteséggel járt, de még mindig jobb, mint ha tízmillióan hazaárulóznák. Az, aki arról szónokolt, hogy tutira ismeri az okát, miért nem akart ez meg ez a sportolónk jobban szerepelni az olimpián, megkockáztatva azzal egy alapos WADA-bevetést, ugyancsak hallgat. Nem lépett a szövetség sem, hanem fogták a jól bevált öreg takarítószerszámot, és minden szemetet a szőnyeg alá sepertek. Ezzel csorba esett a tekintélyükön, megingott a legitimitásuk, nincs hát miért csodálkozni, ha még azok is ellenük fordultak, akik pedig az ötkarikás verseny után rettegtek a felelősségre vonástól.
Ne szépítsük, a mi megítélésünk az atlétika és a súlyemelés világában az NDK úszóival egyenértékű. Ha egy német lány dörmögő hangon megszólalt az öltözőben, az ellenfelek első ijedtségükben bezárkóztak a szekrénybe, de minimum maguk elé kapták a törülközőt. Most velünk ijesztgetik a többieket, kész, passz, ezt túl kell élni. Csendben, fegyelmezetten, "tiszta" eredményekkel bizonyítva az elpártolt szponzoroknak, a nagyvilágnak. Ebbe pedig nem fér bele a belső villongás. Rosszkor, rossz helyen szerveznek puccsot az atléták. Ha van fölös energiájuk, úgy azt, ha lehetne, talán inkább a versenypályán kamatoztassák. A sportág vezetői pedig megtanulhatják, hogy a lojalitás olykor visszaüt. Mint például most...