Ritmus

FiatalokBorzák Tibor2005. 06. 03. péntek2005. 06. 03.
Ritmus

Tina Turner: All The Best - The Live Collection
(EMI/Parlophone)
Az örökifjú rocknagyi néhány éve bejelentette visszavonulását a színpadtól. Időnként azonban megszegi fogadalmát, igaz, csak szűkebb közönség előtt vagy tévéstúdióban vállal fellépéseket. És új dalokkal is megörvendezteti rajongóit, idei All The Best című dupla korongján klasszikus slágerei mellett négy friss szerzeményt ad elő. A gigantikus koncerteknek azonban vége. Pedig micsoda hangulatban zajlottak! Erről Budapesten is meggyőződhettünk néhányszor, legutóbb a Goldeneye turné során. Tina nemrég megjelent DVD-je emlékezetes bulijainak forró pillanatairól ad keresztmetszetet. Egyebek közt az 1985 és 2000 között a barcelonai, az amszterdami és a londoni arénákban zajló fellépésein rögzített felvételek váltják egymást. Természetesen a legeslegjobb dalok csendülnek fel, az I Can't Stand The Rain, a Private Dancer, a Proud Mary, a Simply The Best és így tovább. És duettek David Bowie-val, Bryan Adams-szel, videoklipről pedig Eros Ramazzottival. Bónuszként egy hosszabb interjú szerepel, melyet az énekesnő svájci otthonában vettek fel.

Bodies Without Organs: Prototype
(EMI/Capitol)
Azt mondják, az idei nyár nagy slágere a Sixteen Tons Of Hardware lesz, melyet a még ismeretlen nevű, Bodies Without Organs visz sikerre. Hogy igazuk lesz-e a jósoknak, azt ősszel majd megtudjuk. Előbb azonban ismerkedjünk meg a stockholmi elektropop trióval. A szintén svéd Alcazar együttes producere, Alexander Bard egy karaokeest során figyelt fel a 22 esztendős mérnökhallgatóra, Martin Rolinskire. Ez elég is volt ahhoz, hogy zenekart alapítson. Mindjárt csatlakozott hozzájuk Anders Hansson producer és Marina Schiptjenko billentyűs. És a repertoár is összeállt, hiszen a két producernek van gyakorlata a slágerek írásában, többek közt Cher, Christina Aguilera, Jessica Simpson, az Alcazar és az Army Of Lovers is kapott már tőlük sikeres nótákat. A Bodies Without Organs esetében viszont túlságosan egy kaptafára készültek a dalok, a bemutatkozó lemezen 13 felvétel szerepel, nem sokban különbözik egyik a másiktól. A hangzás a nyolcvanas évek elejét idézi, mintha egy poros panoptikumból lépett volna elő a csapat, s felébredve évtizedes álmából, most az új évezredben égeti magát.

Ray Charles: Genius Loves Company
(EMI)
A soul, az R&B és a jazz nagymestere, Ray Charles - akit nemes egyszerűséggel csak Géniusznak becéztek - sajnos nem érhette meg élete első duettlemezének fergeteges sikerét. A felvételek 2003 nyarán kezdődtek, a vak zongorista-énekes pedig tavaly nyáron halt meg. Ritkaságszámba menő produkcióját 2005 elején tíz Grammy-díjra jelölték, nyolcat meg is kapott érte. Az albumon tizenkét örökzöldet és saját szerzeményt ad elő világhírű énekesek társaságában. Valóságos zenei csemege a Norah Jones, az Elton John, a Natalie Cole, B. B. King és Van Morrison "rájátszásával" rögzített felvétel. Az is csodálatra méltó, hogy az akkor 74 éves művész hangja mit sem kopott, pedig lényegében a hetvenes évek végétől nemigen kérték fel lemezkészítésre, legutolsó korongja is hét esztendővel ezelőtt látott napvilágot. Tehát Ray nagyon megérdemelte, hogy újból ráirányuljon a reflektorfény. Szerencsére a filmesek is felfedezték, az életéről forgatott mozi volt az egyik Oscar-favorit, a zenei anyag pedig lemez formájában ugyancsak a közönség kedvence lett.

Ezek is érdekelhetnek