Valamiből mindig kimaradunk

Azért ebben a globalizált világban érdemes néhány dolgon eltűnődni. Mondjuk azon, amit a Liverpool is pironkodva vallott meg, hogy a BL-győztes együttesben mindösszesen kettő (two) angol legény kapott helyet. A többit úgy vásárolták a világ játékospiacain. A Milan kerete is tizenkét nációból verbuválódott. A pénz, amit ma már a nemzetközi porondon számottevő csapatok játékosvásárlásra fordítanak, több annál, amiből mi megépítjük a négyes metrót. Ehhez kell egy Abramovics, a dúsgazdag orosz, aki a Chelsea-t úgy megvette, akár egy játékvasutat. Úgy látszik, a "hidegháború" a zöld gyepen folytatódik, ugyanis egy amerikai befektető meg kivásárolta a Manchester United részvényeit.
Valamikor volt olyan diósgyőri játékos, aki a "válságos időkben" két főtt tojást evett egész nap, és a délutáni tréningen egyszerűen kiszédült a sorból az éhségtől. Ez a piros-kék csapat meg elmenekült a kiesés elől, és a középmezőnyben végzett. Két főtt tojással... Nekünk ilyen hőseink vannak.
Az igazság az, hogy nálunk egy szinten túl senkit nem érdekel úgy istenigazából a futball. Isztambulban Berlusconi ott ült a lelátón, és arra kérte kedvencét, Serginhót, hogy "hozzátok haza a kupát!" Talán a miniszterelnöknek való megfelelés is benne volt, hogy a brazil toronymagasan fölé rúgta az első tizenegyest.
Az csak természetes, hogy a győztes Liverpoolnak Tony Blair kormányfő is gratulált, ám akkor sem lesz baj, ha megbukik, mert most, a siker fényében kiderült, hogy Michael Howard, ellenzéki vezér meg Liverpool-szurkoló, hogy, hogy nem...
Szóval "nagyban megy már itt a rongyrázás", nekünk annyi marad, hogy Geráék együtt játszhattak Metzben Cissével. Talán meg is érinthették, netán autogramot is kaptak tőle. Azok az országok, akik bírják pénzzel, a sportág tortájából jóízűt lakmároznak. Mi nézzük és folyik a nyálunk. Persze azért az U-19 es csapatunknak nem kellett volna Örményországtól is 5-1-re kikapni idehaza!