Kapun belül, kapun kívül

Kísérleti nyulaknak érezték magukat azok az érettségizők, akik előtt idén nyíltak meg vagy csukódtak be az egyetemek, főiskolák kapui. A riogatókampány ellenére sikerrel vizsgázott a kétszintű érettségi új rendszere. A felvételihez elegendő a középiskolai tudás - közölték ugyanakkor az Oktatási Minisztérium sajtóosztályán. Idén mintegy 115 ezren érettségiztek és 150 ezren ostromolták a felsőoktatást. A tárca adatai szerint idén is éppen annyi, azaz 43 ezer hallgató kezdheti el államilag finanszírozott felsőoktatási tanulmányait nappali tagozaton, mint az előző szeptemberben. A határ azért magasabb, mert 144-re nőtt a maximális pontszám.  A diákok szerint a tavaly érettségizettek - akik most emelt szinten maturáltak, s ezzel ráadás pontokat szereztek - előnyben voltak az idén végzettekkel szemben. A tárca adataiból azonban az olvasható ki, hogy az előző évben 30,8, idén pedig 30,9 százalék volt a régen érettségizettek aránya a felvett nappalisok közt.
- Mára bebizonyosodott, hogy jogosan tiltakoztunk, igazságtalan a rendszer. Tömegével kapjuk a leveleket, telefonokat a kétségbeesett szülőktől - mondja viszont Lefkovics Judit, annak az aláírásgyűjtő akciónak az egyik szervezője, amelyet a budapesti Városmajori Gimnázium szülői szervezete indított. Bár már hónapokkal ezelőtt másfél ezer aláírással támasztották alá érveiket, semmi foganatja sem volt. A szülők szerint az lett volna a megoldás, ha még idejében módosítják azokat a jogszabályokat, melyek egyértelműen a tavaly maturálóknak kedveztek. A minisztérium azonban a jogbiztonság megsértésének vélte volna ezt, és az Alkotmánybíróság is - a Tüskevár Szülői Egyesület beadványa ellenére - csak későbbi változtatásra kötelezte a kormányt. A jogszabályokat így várhatóan ősszel vizsgálja felül a szaktárca. Lefkovics Judit nem a saját fia miatt aggódik, hiszen a fiatalember 144-es (!), azaz maximális pontszámmal jutott be az orvosi egyetemre, amihez egy felsőfokú meg egy középfokú nyelvvizsga szükségeltetett. Az édesanya mégis azt mondja: méltányos lenne, ha legalább az előfelvételi lehetőségét megadnák azoknak, akik egy-két ponttal maradtak ki az áhított intézményből.
- Félrevezető volt az a kijelentés, hogy a középszintű érettségi elegendő a felvételhez. A diákok csalódtak, mert a népszerűbb szakokon esélytelen volt, aki nem tett emelt szintű vizsgát - sorolja aggályait Dallos Zoltán, az egri Sancta Mária Leánygimnázium igazgatóhelyettese. Most azok jártak jól, akik vállalták a kockázatot, és emelt szinten mérették meg magukat, ám sokszor nem is a tudást, hanem a jó taktikázást tükrözi az eredmény. A pedagógus szomorúnak tartja, hogy a céltudatos középiskolások már tizenhat éves korukban kénytelenek mindent feláldozni a kitűnő tanulmányi eredményért. Tehetséges sportolók maradnak el az edzésről, nem jut idő a barátokra, mert csak az éjt nappallá tevő tanulással váltható útlevél az egyetemre. Vagy még úgy sem...
{p}
- A megyében a legjobb emelt szintű érettségit írtam angolból, de ez sem ért semmit. Sehova sem vettek fel - panaszolja Anga László, aki az egri közgazdasági szakközépiskola cseppet sem könnyen elvégezhető kéttannyelvű osztályában végzett. Angolból már harmadikban letette a felsőfokú nyelvvizsgát, s mindezt megfejelte idén egy kitűnő érettségivel. Úgy gondolta, nem hibázott, ennek ellenére a 130 pontja kevésnek bizonyult. Nem folytathat nemzetközi tanulmányokat a Corvinus Egyetemen - ott 143 pont volt a belépő -, elutasították az ELTE két szakjáról is. A felsőfokú nyelvvizsga sem volt elég arra, hogy felvegyék az angol-kulturális antropológia szakra.
- Ha felvételiztető tanárokkal ülhettem volna szemtől szembe, akkor biztosan meggyőzte volna őket a nyelvtudásom. Így azonban csak egy pontszám lettem - keseredik el László. Családja nem engedheti meg magának, hogy a költségtérítéses képzést válassza, ezért az ambiciózus fiú most külföldön tájékozódik. Egyelőre Londonban vállal munkát, aztán majd meglátja, kell-e még ennek az országnak...
- Hál' istennek neki sem rugaszkodtam idén a felvételinek - meséli Földi Zita, aki tavaly végzett ugyanebben a középiskolában. Miután nem került be a közgazdászhallgatók sorába, jelentkezett egy felsőfokú, térítésmentes képzésre, mely az alma materében indult. Két év alatt kitanulja a pénzügyi szakügyintézői szakmát, s ha jók az eredményei, pluszpontjaival átveszik a Gazdasági Főiskolára. Ha ez mégsem sikerülne, tárt karokkal várják a pénzintézetek. S tán még örül is a jövendő munkaadó, hogy nem kell neki diplomásoknak járó bért fizetnie...
- Álláskereséskor a gimnáziumi érettségi nem ér többet az általános iskolai végzettségnél. Jó esetben egyszerűbb adminisztrátori állásra vagy betanított munkára számíthatnak a maturáltak. Júniusban több mint nyolcezer friss végzős kopogtatott a munkaügyi központokban. Hazánkban minden ötödik állástalan pályakezdő. Az iskolapadból kikerülők nem számíthatnak segélyre, hiszen hiányzik a szükséges kétszáz nap munkaviszonyuk. Mégis érdemes regisztráltatni magukat, munkáltatójuk számára ugyanis jár a munkatapasztalat-szerzési támogatás - tájékoztat Urbán Zoltánné, a Heves Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese. Ez annyit jelent, hogy egy éven át a minimálbér másfélszeresét a központ fizeti, s a pályakezdőt alkalmazó cég csak a közterheket viseli. A fiatalok úgynevezett impulzusfoglalkozásokon is részt vehetnek, hogy megtudják, valóban megfelelő szakmát, felsőoktatási intézményt néztek-e ki maguknak. A divatszakokkal ugyanis - amilyen például a kommunikáció, a művelődésszervezés, a pszichológia - igen nehéz elhelyezkedni. S még mindig jobb az érettségi utáni pályamódosítás, mint diplomás állástalanként tengeni-lengeni.
{p}
Szorongó gimnazisták
- Néhány éve készítettek egy felmérést a középiskolákban, s kiderült, hogy a tanulók legtöbbje erősen szorong - tudtuk meg Ignácz Piroska pszichológustól. A szervezet már tizenéves korban magas vérnyomással, gyomorpanaszokkal, alvászavarral és fejfájással jelzi a feszültséget. Az iskola túlzott elvárásokat állít a serdülők elé. Szerencsés az a diák, akinek jobb az állóképessége, aki könnyebben veszi az eléje tornyosuló akadályokat és a stresszt.
- A szorongást legtöbbször a bizonytalanság okozza - magyarázza a lélekgyógyász. Ilyen állapotba kerül az ember, ha átláthatatlan, zavaros helyzettel találkozik, ha nincsenek egyértelmű szabályok. Az idei kétszintű érettségi idején például nem tudhatták a vizsgázók, mi az a követelmény, ami teljesíteniük kell ahhoz, hogy sikerrel járjanak. Az ilyesmi felboríthatja egy fiatal lelki egyensúlyát, gyengítheti az önértékelését. Mit tehet a szülő, hogy mérsékelje a kudarc élményét? Bátorítsa, buzdítsa a csalódott vizsgázót. Vigasztalja azzal, hogy nem az ő tudásán, értelmi képességein, hanem rajta kívül álló okokon múlott a siker. Hiszen ilyesmi gyakran előfordul a nagybetűs Életben.

Kiből lesz szegedi jurátus?
Éva Szegeden érettségizett, és három jogi karra adta be a jelentkezését. Történelemből emelt szintű érettségit tett, mert osztályfőnöke úgy látta, ez lesz a biztos bejutás feltétele. Magyartanára viszont úgy vélte, minek kockáztatni, ha egyszer az egyetemek úgyis elfogadják a középszintű érettségit. Éva tehát egy emelt szintű érettségivel és egy nyelvvizsgával vágott neki a megmérettetésnek - 126 pontja azonban kevésnek bizonyult. Szegeden két pont, Miskolcon és Debrecenben egyetlen pont hiányzott, hogy egyetemi hallgatónak mondhassa magát.
Az idei ponthatárok kihirdetése után kiderült: az Oktatási Minisztérium egy ponttal magasabb határt szabott a debreceni és szegedi jogi karra jelentkezőknek, mint amennyi ahhoz kellett volna, hogy az egyetem felvehesse a meghirdetett számú jelentkezőt. Ha a Szegedi Tudományegyetemen egy ponttal, azaz 127 pontosra mérsékelték volna a határt, ezzel 138-ról 174-re ugrott volna az állami finanszírozású elsőévesek száma. S ez éppen belefért volna a meghirdetett, 180-as keretszámba.
- Az egyetemek minden évben felállítanak egy rangsort azok között, akik az adott szakot az első helyen jelölték meg - magyarázza a helyzetet Szabó Imre dékán. Elindulnak a maximális pontszámtól, és számba veszik azokat, akik elérték ezt az eredményt. Addig haladnak lefelé, amíg el nem érnek ahhoz a pontszámhoz, amelynél eggyel lejjebb haladva túllépnék a keretüket. Ezután következnek a próbaszámítások, hiszen ha valakit valahonnan elutasítottak, de máshová sikerrel jelentkezett, ott növekedni fog a létszám. Ezt a sakkozást addig folytatják a minisztériumban, amíg ki nem jön, hogyan lehetne megoldani a helyzetet úgy, hogy ne lépjék túl a jogászhallgatókra szabott ezernégyszáz fős keretet.
- Ami az idén történt, az két szempontból nagyon elkeserítő - véli a dékán. - Egyrészt a harminchat hallgató fejkvótájának elvesztésével tizenötmillió forinttól esünk el. Miközben már így is egészségtelen a hallgató-tanár arány, az oktatóknak szakadatlanul vizsgáztatniuk kell. Másrészt az a hallgató, aki ide adta be a jelentkezését, számított arra, hogy száznyolcvan diákot vesznek fel. Ezzel a diákok jogai is sérültek, menet közben már nem okos dolog változtatni. Érthető, hogy a minisztérium csökkenteni akarja a jogászhallgatók számát, de ezt nem egyes karok hátrányára, hanem arányosan kellene megoldani. Mi ezt a helyzetet csak úgy ellensúlyozhatjuk, ha több költségtérítéses hallgatót veszünk fel.
{p}
Agrárképzés
Szeptembertől agrárfőiskola működik Putnokon a gyöngyösi főiskola kihelyezett tagozataként. Nincs új a nap alatt. Régi és jól bevált ügyet élesztettek fel a gömöri kisvárosban, mivel a hetvenes évekig a helyi Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola falai között jelen volt a főiskolai szintű agrárképzés is, azután megszüntették. A Borsod Megyei Közgyűlés elnöke, Gyárfás Ildikó ezt jó kiindulási alapnak tekintette. Szorgalmazta a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és a putnoki középiskola vezetőinél a közös képzés újraindítását, és ötletét örömmel fogadták. Az elnök asszony a térség országgyűlési képviselőjeként régi szívügyének tekintette a kérdést, mivel a bányáitól, ipari létesítményeitől megfosztott, a munkanélküliség miatt elszegényedett városnak és környékének az egyik kitörési pontja lehetne, hogy Putnok az észak-borsodi régió agrárfejlesztő és gazdaképző központjává váljon. Központi segítséggel fejleszteni szeretnék idővel a mezőgazdasági kutató-fejlesztő munkát, amivel az intézmény hosszú távon a piacképes szaktudás egyik meghatározó bázisa lehetne. Szlovákiához közeli fekvése miatt a határon túlról is nagyszámú jelentkező várható, ami lehetővé teszi a képzési és kutatási programok pénzellátását uniós támogatásból. Magyar András, a putnoki intézmény igazgatója szerint már eddig is élénk érdeklődést tapasztaltak a hazai és szlovákiai fiatalok részéről.

Pótfelvételi
Pótfelvételit ezerötszáz szakon hirdettek az egyetemek és főiskolák. Azok, akik nem jutottak be az áhított intézménybe, augusztus 12-éig jelentkezhetnek a csaknem kivétel nélkül költségtérítéses képzésre. Hol és mennyiért tanulhat egy fél évet, aki elért legalább 72 pontot? A Budapesti Corvinus Egyetem főiskolai karán 140 ezer forintért hallgathat közgazdaságtant. A Semmelweis Egyetemen félévente 1 126 000 forintba kerül a fogorvosképzés. A Pécsi Tudományegyetemen kommunikációt tanítanak kilencvenezer forintért, Debrecenben pedig százötvenezer forintért jogot. Egy szemeszter a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola Mezőgazdasági Karának kertészmérnöki szakán 115 ezer forint, ugyanezt a Kecskeméti Főiskola nyolcvanezer forintért hirdette meg. A Rendőrtiszti Főiskola  büntetés-végrehajtási szakembereket képez - költségtérítés nélkül.