Orosz bravúr

Az izraeli Beer-Shevában nemrég véget ért körmérkőzéses torna utolsó napján százmilliók izgulhattak legjobbjaikért, hiszen a versenyfutás véghajrájában éppen a "két nagy" nézett farkasszemet egymással. Kína - a páratlan számú résztvevőből adódó pihenőnapokat figyelmen kívül hagyva - az első fordulótól kezdve páholyból nézte a többieket, de az örmények elleni kisiklás miatt Oroszország lőtávolságon belülre került. A csúcsformában játszó fiatal "tigrisek" 2,5 pontos előnye még így is tetemesnek tűnt, de a tapasztalt világklasszisok megvillantották varázspálcájukat, és a 3,5-0,5 arányú győzelemmel visszahódították a négy évvel korábban elveszített serleget. A legutóbbi csapat-világbajnokságon ugyanis az ukrán fiatalok hasonló élményben részesítették keleti szomszédjukat, mint amilyen kínai kollégáiknak jutott osztályrészül jó három héttel ezelőtt.
A 2001-ben lezajlott versenynek Jereván adott otthont, a magyar válogatott tagjaként alkalmam volt végignézni az említett döntő csatát. A fináléban az ukrán válogatott fél pont hátránnyal ült le az asztalhoz és a 2,5-1,5-es győzelemnek köszönhetően ugyanannyi fórral állt föl onnan. A mi csapatunk kissé hiányos összeállításban ült asztalhoz, így az elvárásunknak megfelelő ötödik helyezést különösebb érzelmi megrázkódtatás nélkül vettük tudomásul. A hangulat ezzel együtt parádés volt az operaházban, hiszen lelkesítő és hálás közönség előtt játszottunk. A helyi sakknövendékek demonstrációs táblákon jelenítették meg a küzdelmeket, hogy az átlagban nyolcvanszázalékos telítettségű színházterem hátsó soraiból is élvezhető legyen az "előadás". A hozzáértő közönség az örmény győzelmeket és a briliáns kombinációkat tapsviharral jutalmazta, ilyenkor a hangulat leginkább egy focimeccsre emlékeztetett.
Joggal merül föl a kérdés a kedves olvasóban, hogy idén miért nem szurkolhattunk a mieinknek a "kiválasztottak versenyén"?  A résztvevők kvalifikáció útján tornásszák fel magukat a tabellára, de az idei vb szempontjából elsősorban a kontinensviadalok - számunkra a 2003-as plovdivi Eb -, illetve a tavalyi olimpia kínáltak lehetőséget a kvótaszerzésre. Mivel sem a bledi másodi helyet, sem a jereváni repülőjeggyel járó 1999-es grúziai Eb-ezüstöt nem sikerült megismételnünk, már csak három járható út maradt. Egy friss szabálymódosításnak köszönhetően az idei tornához hasonlóan a jövőben is helyet biztosítanak az éppen aktuális női olimpiai bajnokcsapatnak. A rendező saját jogon indulhat, és szabad kvótával ajándékozhat meg egy másik országot. A választás ebben az esetben az Egyesült Államokra esett. Az Afrikában győztes Egyiptom nem vehetett részt a versenyen, a helyébe lépő Zambia pedig elég későn mondott le az ölébe hulló lehetőségről. A 10. csapat kiléte kisebb sakkpolitikai kalamajkát okozott, amit aztán egy diplomatikus döntéssel sikeresen elsimítottak. Az üresen hagyott helyből egy plusz szabadnap származott minden csapatnak.

Ács Péter
nemzetközi nagymester

Erdemények:
Helyezés-Ország-Győzelem-Döntetlen-Vereség-Pontszám
1.  Oroszország  8  0  0  22
2.  Kína  6  0  2  21,5
3.  Örményország  4  3  1  18,5
4.  Ukrajna  4  1  3  17,5
5.  USA  3  2  3  16,5
6.  Izrael  2  1  5  14,5
7.  Grúzia  2  1  5  13,5
8.  Kuba  1  3  4  13
9.  Kína női válogatott  0  1  7  7
{p}
Feladvány:



Világos indul és 3 lépésben mattot ad.

A 45. szám  sakkfeladványának megoldása:
1.Bg3 Kf8, 2.Bd7 Fxd7, 3.Vd6 Be7, 4.Vh6 Ke8, 5Bg8 matt.

Nyertes:
Egy sakkszakkönyvet nyert: Labbancz István, Szerencs.