Lebontotta volna a berlini falat is

Egyike azon keveseknek, akiknek a neve nagyon hamar beugrik, ha a müncheni ötkarikás bajnokokról esik szó? Talán mert ma is vagány, választékosan fogalmazó, gyors eszű és jól fésült felnőtt-gyerek, talán mert a legendás edző, Adler Zsiga bácsi azt mondta róla, Gedó Gyuri úgy bokszol látványosan, hogy közben sikeres is, s talán mert szeretjük azokat a bajnokainkat, akik a kudarcok, mélyütések után is képesek felállni és belemosolyogni az életbe a pesti nagykörút forgatagában, egy elegáns, csendes presszó fényesre vikszolt ablaküvege mögül.

FiatalokFábián István2006. 01. 13. péntek2006. 01. 13.
Lebontotta volna a berlini falat is

Nagy ravasz, érzi, valami ilyesfélén morfondírozom, mert rátesz egy lapáttal: ,,Fogadok veled, ha kiállok ide a Király utca sarkára, félóra múlva körülvesz húsz gyerek és eljön az edzésre hozzám, a KSI-be, ahol távoktatok. Az elsőre biztosan..."
Ránézek. Eger jut az eszembe.
- Hát igen! Volt nyolcvan gyerekem, rendbehoztuk a termet, ezért kedvezményesen használhattuk. Az sem lett volna vészes, hogy tönkrement a szponzor cég, de amikor kezdtek feljönni a legtehetségesebbek, köztük a 97 kilós Kirs Árpád - mellesleg ma Ausztráliában profiskodik -, nos, egy levegőharcban megfogtam a kezét - különben teniszkönyöke lett volna -, de eközben a negyedik és ötödik csigolyám megsérült. Mentő helyett hazavittek a gyerekek. A végeredmény ez a bot. De lekopogom, ha nem sportolok, ma tolószékben ülnék. Szinte kettétörte pályafutásomat, legalábbis az edzőit. De csak szinte. Mert nem adtam fel! Ha néhány hét múlva keresel, valószínűleg arról beszélhetek, hogy újból edzősködhetem a kicsiknél, Kőbányán. Látva az országos bajnokságot, megint nagyon elszánt vagyok! Senkit sem akarok bántani, de a hazai amatőr ökölvívás a mélyponton van, minden szinten. Az amúgy tehetséges gyerekek még egy szabályos egyenest sem tudnak ütni, mert akiknek a dolga lenne, erre sem képesek megtanítani őket. Sok az áledző.
Ismét felidézi élete legszomorúbb napjait, amikor örökre elment a felesége. Feltehetően azért, mert nem igazolt át a Honvédba, a montreali előolimpiát megnyerve, müncheni aranyérmesként bilincsben vitték vissza az újpesti honvéd századba, mert nem ment vissza időre egy eltávozásról... Még sorolhatná, de azt mondja, inkább azt ne felejtsük el, hogy kijárta az olimpiai bajnokoknak és érmeseknek az életjáradékot - mert világéletében örült, ha segíthetett másokon. Azt viszont igencsak sérelmezi, hogy nemrégiben az egyik újság azt írta róla (szerinte sugallatra), hogy eladta az olimpiai aranyérmét.
- Hazaszaladjak érte? Megmutassam? - dohog, majd búcsúzásul megemlíti legfrissebb tervét: január 27-én Orbán Sanyi Klauzál téri éttermében találkoznak az öreg bunyósok. Hetven meghívót postázott, az egész országba, Nyíregyházától Somogyországig. Nem akarják megváltani a világot, de valamit szeretnének tenni a magyar ökölvívásért.
Gedó Gyuri újra mosolyog. Azt már az ajtóban mondja, a fejvédő bevezetésére célozva, hogy ha annak idején neki a fejére csatolják, akkor a berlini falat is lebontotta volna... Ne feledjük, 597 meccset vívott, egy döntetlen és 10 vereség mellett 57 találkozóját kiütéssel nyerte meg.