Véget ért az álom

Mennyi ellentmondás egy mondaton belül - de ez a kettősség hűen jellemzi a magyar válogatott megítélését. Nagyon nehéz eldönteni, hogy összességében erején felül vagy "csak" átlagosan teljesített a csapat. Akár így, akár úgy nézzük, valószínűnek tűnik: ez a korosztály most volt a csúcson.
Az együttesben tehát éppen ennyi volt, se több, se kevesebb. És jövőre, egy korosztállyal feljebb már hiába várnánk ugyanígy az Eb-ötödik helyet, jóval kisebb lenne rá az esély. Két esztendő múlva még kisebb. Az a feltevés pedig, hogy ugyanennek a csapatnak a gerince majd öt év múlva ugyanúgy legyőzi a portugálokat és partiban lesz az oroszokkal vagy a spanyolokkal, enyhén szólva is komolytalan. Mert míg a riválisok napról napra fejlődni tudnak, ezek a magyar srácok minden jó szándék dacára egyszer csak megrekednek, többségük idővel beleszürkül a magyar futballközegbe.
Úgyhogy ne tűzzünk ki eléjük nagy célokat: legyenek felnövekedvén is rendes emberek - és legyen köztük egyetlenegy játékos, akire majdan büszkék lehetünk.
Lám, nekünk már ennyi is elég.