Törött bordával nyert aranyat

A történet az ötvenes évek közepén kezdődött. Az abonyi bemutató után Varga János is elment edzésre, de alaposan elporolták, és gyorsan hátat fordított a birkózóteremnek. Skultéty Sándor viszont látott fantáziát a fiúban, és győzködni kezdte a szülőket, hogy térjen vissza a szőnyegre a Jancsi gyerek. A tanár elmagyarázta neki, ha szorgalmasan dolgozik az edzéseken, hamarosan ő porolja majd el az ellenfeleket. A tanár úrnak lett igaza, Varga János 1958-ban már négyszeres országos ifjúsági bajnok volt, és súlycsoportjában a felnőttek között is ezüstérmes lett. A szövetségi kapitány, a legendás Matura Mihály meghívta a válogatott keretbe, és ettől kezdve egyre magasabbra ívelt Varga János birkózó pályafutása.
A válogatott edzőtáborába úgy érkezett meg, hogy a szerelését még papírba csomagolta. A kapuban szerencséjére a világbajnok Polyák Imrével futott össze, aki szárnyai alá vette, és sok mindent átadott tudásából a fiatal Varga Jánosnak. 1959-ben katonaként a Honvéd sportolója lett, és ott is fejezte be pályafutását. Kezdetben mindkét fogásnemben nyerte a magyar bajnoki címeket, de a csúcsra kötöttfogásban jutott el. Ebben tízszeres, míg szabadfogásban ötszörös magyar bajnok. Igaz, első nemzetközi sikerét utóbbiban érte el: 1961-ben, 22 évesen, Európa-bajnoki ezüstöt, egy esztendővel később bronzérmet szerzett. Ekkor következett 1963-ban, Hälsingborgban a világbajnokság, és ott eldőlt, hogy Varga János a kötöttfogásban eredményesebb lehet.
A hälsingborgi világbajnokság döntőjében néhány perccel a befejezés előtt úgy érezte, hogy megroppant benne valami. Jelzett a mérkőzésvezetőnek, kiment a szőnyeg szélére, és közölte edzőjével, Szilvásy Miklóssal, hogy feladja. Az edző azonban határozott volt, azt mondta, néhány percre a világbajnoki aranyéremtől nem lehet megfutamodni. "Küzdjél, bármennyire is fáj!" - mondta Szilvásy, és Varga János fergeteges hajrával legyőzte ellenfelét. Felállhatott a dobogó legmagasabb fokára, nyakába akasztották az aranyérmet, eljátszották tiszteletére a Himnuszt. Az ünnepség után az orvos megállapította, hogy az utolsó percekben - törött bordával versenyzett.
Az 1964-es olimpia nem sikerült Varga Jánosnak, később sérülések is zavarták, de 1967-ben már Európa-bajnok. 1968-ban, Mexikóban érkezett igazán a csúcsra, az olimpia döntőjében sorra verte ellenfeleit, és az utolsó mérkőzésen már a döntetlen is elég volt az aranyéremhez. 1970-ben két aranyat is begyűjtött, első lett a világ- és az Európa-bajnokságon is. A müncheni olimpián 33 évesen még sikerült egy negyedik helyet szereznie, és talán dobogós lehetett volna, ha nem pontozzák le a hazaiak versenyzőjével szemben. A pályafutás befejezése után edző lett, és tanítványai közül Faragó József és Sípos Árpád is Európa-bajnokok lett. Ami a családját illeti: Varga János családja ízig-vérig sportcsalád. Felesége, Varga Gabriella olimpiai kerettag atléta volt, csak hajszállal maradt el arról, hogy utazhasson is a játékokra. Fia az asztaliteniszt és a teniszt választotta, de ő nem kötelezte el magát úgy ezekkel a sportágakkal, mint a szülők a sajátjukkal. Lánya - édesanyjához hasonlóan szintén Gabriella - viszont válogatott tőrvívó, és már Európa-bajnoki címmel is büszkélkedhet. Van esélye arra, hogy akár még két olimpián is szerepelhessen. Varga János azt mondja, hogy a sajátjánál is többre értékelné, ha Gabi is felállhatna majd az olimpián a dobogóra.