Elolvadt jeges álmok

Fogadta is a fiatalokat mindenki, aki sütkérezni akart a népszerűségük fényében, mi több, olyan nagy volt a nekibuzdulás, hogy a jászberényi önkormányzat azon nyomban megszavazott egy műjégpályával is rendelkező sportcsarnokot a városban. Készültek a számvetések. Az állami támogatás és a helyi erő egymilliárd forintra rúgott, tehát sokan már-már állni látták a pompás létesítményt, amely ötszáz ülő és kétszáz álló nézőnek adott volna helyet a lelátón. A falak között lelt volna otthonra a Jászság utánpótlás-nevelési központja, ahol a labdajátékokat oktatják, ráadásul a közeli Tanárképző Főiskolán edzői diplomát szerezhettek volna azok, akik a sportra is szakosodnak.
Ha már lúd, legyen kövér: a stadion mellé egy háromcsillagos szállót is álmodtak, ami a diákoknak szállásul szolgált volna, versenyek idején pedig a sportolók kaptak volna benne elhelyezést. Visszavárták tehát a városba a jégkorongot is, amelynek máig népes tábora van a Jászságban, hiszen a hőskorban öt-hatezer szurkoló is biztatta a Lehel SC csapatát. Szóba került továbbá sportiskola. Egyszóval valóságos földi sportparadicsom körvonalazódott a tervekben. Magyar Levente akkori polgármester úgy számolt, hogy február közepére lezajlik a közbeszerzési pályázat és elkezdődik a munka, majd az első kapavágástól számított egy éven belül durran a pezsgő az avatóünnepségen. Talán már az ital márkáját is kiválasztották... Ezzel szemben mára semmivé foszlottak az álmok. Az eddig leírtakban a sok "volna" lépett érvénybe: sportcsarnok nem lesz, vagy ha igen, nem ott és nem olyan, amilyet terveztek.
Ott tartottunk tehát, hogy kiírták a közbeszerzési pályázatot, melyre egyetlenegy ajánlat érkezett: az osztrák érdekeltségű Strabag vállalkozott arra, hogy megépíti a sportlétesítményt. Csak hát ott alaposan megnyomták a ceruzát a számoláskor: 15 éven át évi háromszázmillió forintot kellett volna fizetni a városnak a kivitelezésért, ez pedig, akárhogy is számoltak, húszszázalékos nyereséget hozott volna a cégnek a nálunk megszokott hét-nyolc százalékos haszon helyett. Más pályázó nem volt, a város nemet mondott erre az ajánlatra. Közben változott a helyzet a nagypolitikában is, a megszorítás elérte az oktatási tárcát, amely az állami segítséget ígérte. Újabb kalkulációt kell készítenie az új városvezetésnek, nyilván kevesebb pénzből. Azt fontolgatják, hogy a város határában, az Eletrolux közelében, a régi szabadtéri műjégpálya helyén építkeznek. Ehhez újabb közbeszerzési pályázatot kell kiírni; ráadásul úgy hírlik, hogy erre a területre uniós pályázatból szándékoznak egy száz vendéget befogadó hotelt építeni. A sportért aggódók azt mondják: nagy kár, hogy nem álltak össze a Jászság építőipari vállalkozói egy pályázat erejéig.
Ami pedig a sportágat illeti? A versenyzők pályáról pályára bumliznak továbbra is Olaszországtól Szlovákiáig, ráadásul a kezdeti lelkesedésük is alábbhagyott. Egy-egy edzőtáborozásra a saját pénzükkel is be kell szállniuk a fiataloknak. Ők azért teszik a dolgukat tisztességgel, ha eljön az idényük, a legjobb tudásuk szerint szerepelnek majd. A politika olykor sírásója az álmoknak.