Dani, ez férfimunka volt!

A végén még vizes sport nemzet leszünk! Itt a vízilabda, a kajak-kenu és egyre inkább az úszás. Vannak remek vitorlázóink, világbajnok evezőseink, és ezekhez a Duna, Tisza és a Balaton. Most éppen az úszókra esett a fénycsóva: Helsinkiben rendezték a 10. Rövidpályás Európa-bajnokságot. Indulnunk illett, hiszen jövőre Debrecen lesz e verseny házigazdája - bár a szakvezetés nem túl lelkes, ha gyakran kell fontos megmérettetésen vízbe csobbanniuk úszóinknak.
Hogy miért? A magyarázat egyszerű: Magyarországon háromezer-háromszáz igazolt versenyző van, közülük kell kiválasztani a világra szóló tehetségeket. Miután ilyen szerény a hátország, a néhány klasszisnak évente több alkalommal is a csúcsformát kell hoznia, ami embert próbáló feladat. Igazán nem csoda, ha ilyenkor megtörténik az, ami Cseh Lacival esett meg: a legkedvesebb versenyszámában, a 400 méteres vegyes úszásban kikapott attól az olasz Luca Marintól, akit a Szigeten fél uszodahosszal vert. Világklasszisunk nincs rászorulva arra, hogy mentséget találjunk számára, ám az igazsághoz tartozik, hogy Cseh Laci nem az az úszó, aki "izomból" bármikor szórja a nagy eredményeket, mindig hosszabb felkészülés végén, "finom hangolás" után jut el ahhoz a formához, hogy hadat üzenhessen Michael Phelpsnek, a vegyes úszás koronázatlan királyának. Reméljük, Melbourne-ben már így lesz...
Amiért mégis érdemes volt végigizgulnunk a "fél medencében" lebonyolított versenyeket, az egy tinédzser visszatérése volt a világ elitjébe. Gyurta Danit tanulni vitték ki a szakvezetők az athéni olimpiára. A 15 éves srác aztán elkápráztatta a világot: 200 méteres mellúszásban az olimpiai bajnok japán Kitadzsima Koszuke mögött ezüstérmes lett úgy, hogy megverte a világcsúcstartó amerikai Brenda Hansent. Mi, magyarok aztán tudunk ünnepelni, Danit a karjába kapta az ország, s a hirtelen jött népszerűség őt kápráztatta el. Az olimpia óta kereste önmagát, miközben megjárta a poklok poklát. Volt olyan hazai verseny, ahol - olimpiai ezüstérmesként - ötödik helyen végzett a számában. Készült a szimpatikus legényke a margitszigeti Eb-re is, de hiába volt a közönség szimpátiatüntetés-számba menő buzdítása, még a döntőbe sem jutott. Már az is szóba került, hogy szerencsés lenne Széles Sándor helyett új edzőt keresni neki, ám Dani és a mögötte álló családi hátország úgy döntött, bíznak a mesterben. És nekik lett igazuk: Dani új országos rekorddal nyerte az Európa-bajnokságot, végre megtalálta önmagát, s egyúttal Széles Sándor számára is véget értek az éjszakai gyötrődések.
Hát nem szép ez a sport? Nemes, felemelő - és végül is igazságos, akár egy Shakespeare-dráma. Persze az angol gentleman írt tragédiákat is...