Kétszer volt a világ legjobbja

A dobószámokhoz vonzódott a kiskunfélegyházi testnevelési gimnázium tanulója. 1952-ben, az olimpián Csermák József világcsúccsal nyerte a kalapácsvetést. Zsivótzky Gyula ekkor döntötte el véglegesen, hogy a súly, a diszkosz és a kalapács közül az utóbbit választja. A későbbi eredmények azt igazolták, helyesen döntött: 1955-ben már országos ifjúsági bajnok lett, és ettől kezdve mindig lépett előre. A Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát, majd az Újpesti Dózsa versenyzőjeként 1958-tól zsinórban tizenháromszor nyert magyar bajnokságot. Az első kiugró nemzetközi eredményt az 1958-as Európa-bajnokságon érte el, 21 évesen bronzérmes lett. A római olimpián már esélyes volt a győzelemre, de be kellett érnie a második hellyel; 1962-ben a belgrádi Európa-bajnokságon viszont már felállhatott a dobogó legmagasabb fokára. A döntőben csaknem három méterrel dobta túl a második helyezettet, és ez nem mindennapi teljesítmény, hiszen az atlétikának ebben a versenyszámában gyakran előfordul, hogy egy-két centiméter dönti el a helyezések sorrendjét. Még abban az esztendőben túlszárnyalta, a kontinensen elsőként, a hetvenméteres bűvös határt.
Ezután jött a betegség, hosszú hónapokat töltött kórházban - de akaratereje nem hagyta cserbe. Csodával határos módon a tokiói olimpián már ezüstérmes, majd az 1966-os Európa-bajnokságon szintén második lett. Azt mondja, ez az utóbbi ezüstérem csalódás volt a számára, hiszen szeretett volna bizonyítani a hazai közönségnek. Ez a bizonyítás az aranyérem lett volna. Ami nem sikerült akkor Budapesten, az sikerült 1968-ban Mexikóban, ott már ő állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Az olimpián a nagy rivális a szovjet Klim volt, aki korábban két világversenyen is jobbnak bizonyult Zsivótzky Gyulánál. Óriási küzdelemben felváltva vezettek, majd az ötödik sorozatban a magyar atléta olimpiai csúcsot jelentő dobással állt az élre, és erre Klim már nem tudott válaszolni. Ez hozzá méltó szereplés volt, hiszen abban az időszakban kétszer dobott világcsúcsot, kétszer vallhatta magát versenyszámában a világ legjobbjának: 1965-ben 73 méter 74 centivel állított fel világrekordot, majd ezt 1968-ban két centivel megjavította.
Zsivótzky Gyula, aki a napokban ünnepelheti hetvenedik születésnapját, megkapta a Nemzet Sportolója elismerő címet is. Sportágától az aktív versenyzés befejezése után sem szakadt el, jelenleg a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke. A sportág most nehéz napokat él át, kevés a támogatás, hiányoznak a műhelyek, ahol felszínre hozhatnák a tehetségeket. De azért a jövőt biztatónak tartja, mert ha sikeresek lesznek az elindított utánpótlásnevelő programok, akkor ennek előbb-utóbb eredményekben is meg kell mutatkoznia.
Ami a saját utánpótlását illeti, az máris eredményes. Fia, Zsivótzky Attila tízpróbában, 2005-ben a világbajnokságon bronz-, az elmúlt évi Európa-bajnokságon pedig ezüstérmet szerzett. Attila az Eb után műtéten esett át, ezért most kihagy néhány versenyt, de Oszakában már ott lesz a világbajnokságon. Az igazi nagy megmérettetésnek persze a 2008-as pekingi olimpiát tartja. A felkészülés már elkezdődött, és ebben szerepe lehet a nagy tapasztalattal rendelkező édesapának. Ha valaki, akkor ő igazán tudja, miként lehet feljutni a csúcsra.