Vastaps vereség után

A találkozó előtt beszélgettem Skaliczki László szövetségi kapitánnyal, aki számított a hazai közönség lelkes buzdítására, ám a látottak őt is meglepték. Hát még a játékosokat: a január 19-én, Németországban kezdődő világbajnokságra hangoló csapatunk valóságos eksztázisban esett neki az ellenfélnek. Jól is alakultak a dolgok, az első félidőben úgy látszott, sikerül javítani a kézilabda-nagyhatalomnak számító germánok ellenei negatív mérlegünkön. Fazekas Nándor ritkán látható teljesítményt nyújtva állta útját a németek lövéseinek, támadóink pedig tartották a két-három gólos különbséget. Azért az látszott, hogy a túlpörgetett ritmust nem nagyon bírja majd végig válogatottunk a jóval edzettebb ellenféllel szemben. Így is lett, a finisben Sebastian Preiss és Christian Zeit megszórta a mieinket, és a németek győztek 23-20-ra, ám a közönség nem volt hálátlan, vastapssal, felállva ünnepelt.
Vasárnap a fővárosban, a Syma csarnokban következett a visszavágó. Itt már csapatunk nem vágott neki sprinterként a maratoni távnak. Erejét jól beosztva döntetlent (23-23) ért el  a németek ellen - ami a vendégeknek volt hízelgő. Hátravan még két meccs Szlovénia ellen, aztán indulás Kielbe, ahol a selejtezőben Norvégia, Dánia és Algéria vár ránk a csoportban. Az első kettő jut tovább, és bízunk benne, hogy az egyik a mi gárdánk lesz. Aztán? A spanyol és a francia válogatott külön klasszist képvisel, de utánuk már minden lehet. Az is, hogy a németek hazai földön a döntőbe jutnak, akkor pedig a velük most egált játszó magyarok, ugyebár...
Bármi is lesz a végeredmény a világbajnokságon, azt elmondhatjuk, hogy kevés olyan csapatsportág van hazánkban, amelyben olyan szervezetten és rendben mennének a dolgok, mint a kézilabdázóknál. Pedantéria uralkodik a szövetségben, sínen az utánpótlás, a külföldiek közül csak azokkal állnak szóba a klubok, akik valóban megfelelnek erősítésnek és Pérez Carloshoz hasonlóan példát adnak játékukkal a fiataloknak. Persze egy athéni negyedik helyezettől nemcsak a jó kiscserkész szerepe várható el, igényt tart a közvélemény a jó eredményre is. A két felkészülési meccsen több mint tízezer ember adta ezt tudtára élőszóban a játékosoknak és a szakvezetőknek. Skaliczki László jó kapitányhoz illően nyilatkozott a németek elleni erőpróbák után:
- Jártunk Lengyelországban, a győztes karácsonyi kupán, aztán Tiszaújvárosban, Tatán, Debrecenben, Pesten, egyszóval sok "kikötőben" megfordultunk. Németországban azt szeretnénk bebizonyítani, hogy mindenütt "felvettünk valamit".