Ledózerolják a füredi görög falut

Ha jövő nyáron valaki Balatonfüred felé hajózva egy görög sziget partját pillantja meg, nem a szeme káprázik. Akkorára ugyanis a Bala­ton északi fővárosába költözik egy darabka Hellász. Hogy vele jön­nek-e az olimposzi istenek is, bőséget és gazdagságot hozva, még nem tudni – a nagyszabású építkezés alapköve csupán nemrég került a földbe – írta nagy várakozással a grandiózus tervekről 1994-ben a me­­gyei lap újságírója. 
Sok mindenben tévedett, de a csúfos kezdetet és folytatást nem lehetett előre látni. Szerencsére a hajóval a városba érkező a tó tükréről soha nem láthatta a görög falut, mert eltakarták azt a kemping és a szállodák épületei. Nem volt mire büszkének lenni. 

A balatonfüredi önkormányzat akkori bevásárlóközpont-építési pályázatát elnyerő IntellRB Befektető és Tanácsadó Rt. vezetői úgy gondolták, ha úgyis mediterrán klímájú, hangulatú a város, miért ne lehetne ott egy görög falu, persze szigorúan a tájjal harmonizálva. A két megbízott építész, bejárván a környéket, talált is mélyen rejlő rokonságot az aszófői pincesor és a görög építészet között, amit aztán be is építettek a terveikbe. „Ha minden igaz, jövő júniusra már állni fog a 71-es út felőli lankán a görög falu romantikus zegzugos utcái­val, 115 aprócska üzletével. Mellette és fölötte a dombon éttermek, éjszakai szórakozóhelyek, ABC meg diszkont lesz, a parkoló egyszerre ötszáz autót és húsz buszt tud majd fogadni. No, és nem említettük még a 167 sátorral körülvett agórát, mely helyet ad mutatványosoknak, koncerteknek, színházi előadásoknak. Parkok, játszóterek, sző­lő­lu­gasok és mandulaligetek övezik majd ezt a turistacsalogató látványosságot, melynek a szezont meghosszabbító vonzerejében bízik az rt. vezérigazgatója, aki, mint elmondta, szolid üzletben gondolkodik, öt év múlva számol a 800 milliós beruházás megtérülésével.” 
Rá egy évre megnyitás helyett félig kész házak sorakoztak a 71-es út mentén, a befektető pénze elfogyott, aki a leendő, leszerződött üzlettulajdonosoktól várta a befejezéshez szükséges pénzeket. A hét hektáron épülő, mediterrán stílusú, fehér falú, kék ablakos, kupolás építményeket sokan tájidegennek tartották, és szívesebben látták volna a hegyoldalon a magyar építészeti hagyományokhoz közelebb álló létesítményeket. Mások úgy vélték: éppen az épületegyüttes érdekessége vonzza majd oda a vásárlókat. Aztán 1995 őszére elvonult a kivitelezők döntő többsége, mert a beruházó nem tudott fizetni. 
Elmaradt a haszon 
Teltek az évek, két szezon már elveszett. Három magánszemély lett a tulajdonosa a Görögfalu Kft.-nek, amely egy fak­toringügylettel, vagyis a követelések átvállalásával megvásárolta a balatonfüredi bevásárló- és szórakoztató-központ félkész, 450 millió forintos értékűre becsült beruházását. A Görögfalu Kft. első lépésként a bérleti joggal bíró kereskedőket próbálta rávenni, hogy részletfizetési lehetőségekkel váljanak tulajdo­nosokká – mindhiába. Közben nagy la­­kossági vita kerekedett a Veszprém megyei Napló hasábjain. „Nádtető kell a házakra. Sokat gondolkodtam rajta, hogy mi lenne akkor, hogyha a görög falut átalakítanák magyar faluvá. Ha a már álló házakat úgy alakítanák át, hogy nádtetővel fednék be őket, s eléjük – mint a régi parasztházaknál is látni – kis tornácokat alakítanának ki, így átalakulva és megszépülve Balatonfüred csúfságából egy szép, tájba illeszkedő bevásárlóközpont lehetne. A Balaton-part építkezésére régen is a nádtetős házak voltak a jellemzőek, mivel a nád adott. Csak a nádat kellene rendesen learatni a parton. Én itt születtem, a Balaton-parton, és elszomorít, hogy nem tudtak megtervezni egy tájba illő bevásárlóközpontot” – írta Szecsődi Lászlóné Paloznakról. „A görög falu léptékében, formavilágában sokkal több hasonlóságot mutat a Balaton-felvidék hagyományos, hófehér, oromzatos parasztházaival, mint napjaink alpesi stílusú csa­­lá­­diház-monstrumai, melyek olyan nagy számban épülnek, és semmi közük ehhez a tájhoz. A szürke pala és a sátortető korszaka után a jelenlegi divat még maszatosabbá teszi hagyományos táji építészetünk valaha szeplőtlen képét. Akinek pedig a laposan elterülő görög falu tájidegen, az gyönyörködjön Balatonfüred lakótelepének „felemelő” látványában. Az biztos nem csúfítja annyira a tájat!?” – vélekedett Slamovics Árpád tapolcai lakos. Egy MTI-hír 2000-ből: „Eltakarják a füredi „görög falut«. Az idén sem folytatódott a »görög falu« néven elhíresült befejezetlen kereskedelmi központ építése Balatonfüreden" – közölte Kondorosi László, a település jegyzője. A helyi önkormányzat pénzben nehezen kifejezhető erkölcsi kárnak tartja azt, amelyet a félbemaradt építkezés látványa okoz a turizmusnak. A gaztengerben lévő félig kész, görögös stílusú kis házikók éppen a Balaton-part legnagyobb kempingjével szemközt rontják a kilátást. Az önkormányzat vezetői elhatározták, hogy védőerdővel, sövénnyel takarják el a mesterségesen létrehozott „romokat”. A görög falut megalapító társaság felszámolási eljárás alatt állt, és jogerős bírósági ítélet szerint közel 150 millió forinttal tartozott a városnak. Az önkormányzatot meglepte, hogy az üzleteket megvásárló kereskedők mennyire tájékozatlanok, hiszen sokan azt sem tudták, hogy hol és milyen tulajdonuk van a „görög faluban”, az mennyit ér, s például mi lenne a helyzet egy felszámolás esetén. A 70 kereskedőnek egyébként 250 millió forintja feküdt a félkész építményekben. 2003-ban az önkormányzat úgy döntött, mihamarabb szerződést köt a Masped Capital Rt.-vel a görög falu építésének befejezéséről. A vevőjelölt megveszi a faluval szomszédos területet is, ahol vásárlócentrumot és vízi vidámparkot szeretne építeni. 
Tíz év a megnyitóig 
Jelképes kulcsátadási ünnepséget rendeztek 2005 májusában. Annak ellenére, hogy egyelőre az üzlethelyiségeknek csupán negyede nyitott ki az An­na­go­rának nevezett „görög faluban”, a kereskedők elégedettek a vendégforgalommal. Állításuk szerint hétköznap öt-hat, hétvégenként pedig akár nyolc­ezren is megfordulnak a szórakoztató-központban. Valamennyi vendéglátóhely kinyitott, a 125 üzletből viszont eddig csak 31 várja a látogatókat. E sorok írója is járt ekkoriban, a fénykorban a faluban. A kihalt görög utcákon kódorogva egy görög kávézóba tértünk be, s finom főzött kávéval szolgált ki minket egy kellemes benyomást keltő hölgy. Közben 2006-ra megépült az aquapark, és a létesítmény is vonzotta a látogatókat. Valamikor 2008 júliusában, pontosabban 25-én és 26-án 18 órától has­táncshow volt a görög faluban, pla­­kátokon és újságokban hirdették – talán ez volt a legpezsgőbb attrakció a szellemvárosban. Az üzlettulajdonosok többsége a tíz év nélkülözést nem tudta kiheverni, és próbálta eladni a tulajdonát, sikertelenül. Így teltek az évek, a faluból Annagora Park, majd Sundance Park lett, később SunCity néven futott. Évek óta napirenden volt a komplexum felszámolása. A füredi önkormányzat hosszú ideje rendezni szerette volna az elhagyatott görög falu sorsát, ehhez viszont 35, a területen kisebb üzlettel rendelkező tulajdonossal kellett volna megállapodnia, ám ez nem sikerült. 
Közpark épülhet a helyén 

A város ezért a terület egy részének kisajátításáról döntött, és végül 670 millió forintért szerezte meg a balatonfüredi önkormányzat a város egyik legértékesebb területét – tudta meg a 24.hu. Végre elkezdődhetett a tájidegen terület rendezése. A helyi szabályozási terv szerint a 4 hektáros területen csak 10 százalékos a beépíthetőség. A teljes terület felén közparkot szükséges létesíteni, de a fennmaradó rész felén is zöldfelületet kell biztosítani a kisvárosias besorolásnak megfelelően. Hamarosan meglátjuk, mi készül.