Magyar edzők Az istennőnél

Döntetlent játszott az Európa Kupa elődöntőjében az Olympique Marseille csapatával a torna meglepetés­együttese, az Atalanta. Akár továbbjutnak a döntőig, akár nem, a Liverpoolt búcsúztatták a negyeddöntőben, ami óriási bravúr. Nevéből talán nehéz kitalálni, de az Atalanta egy olasz labdarúgócsapat, amelynek tör­ténelme során négy magyar edzője is volt.

FókuszbanVarga Attila2024. 05. 06. hétfő2024. 05. 06.
Magyar edzők Az istennőnél

Az Atalanta Bergamasca Calcio (ismert még Atalanta, Atalanta Bergamo és Atalanta BC néven is) egy bergamoi székhelyű csapat, amely az olasz élvonalban, a Serie A-ban szerepel. Közismert becenevei a La Dea (Az istennő), a Nerazzurri (Fekete-kékek), valamint az Orobici (Orobikok). Olaszországban gyakran illetik a klubot a Regina delle provinciali (a vidéki klubok királynője) jelzővel, ami arra vezethető vissza, hogy az Atalanta az egyik legsikeresebb vidéki egyesület az országában. 
A klub elődjét 1907-ben gazdag svájci bevándorlók akkor még FC Bergamo  néven alapították meg. Létezett egy rivális Atalanta, amely sikeresebb volt. A jelenlegi egyesület e két, valamint egy harmadik csapat, a Bergamasca egyesülése által jött létre. A klub 1929-ben csatlakozott a bajnoksághoz. Először 1937-ben jutottak fel az első osztályba, ám azonnal ki is estek, majd 1940-ben ismét feljutottak és egészen 1959-ig a Serie A tagjai voltak. Újbóli visszaesés következett, majd egy évtizedig ismét a legjobbak között játszhattak. 1973-ban krízisbe került az egyesület és visszacsúszott a másodligába, sőt 1981-ben a harmadosztályt is megjárta a csapat. Jelenleg a 2006–2007-es szezontól kezdve az első osztály tagja a klub. 
Az Atalanta bajnokságban elért legjobb helyezése sokáig az 1948-as 5. hely volt, de 2019-ben bronzérmet szereztek, majd a következő két szezonban is a 3. helyen végeztek. Az Olasz Kupát 1963-ban a Torino 3-1-es legyőzésével sikerült elhódítaniuk. Ez az egyetlen trófeája a klubnak. Európában nem igazán tudtak sikeresek lenni. Legtovább az 1987–1988-as KEK-ben jutottak, ahol az elődöntőben a későbbi győztes belga KV Mechelen ejtette ki őket. Ezt követően az 1990–1991-es UEFA-kupában jutottak egészen a negyeddöntőig, ahol a szintén olasz Internaciolane győzte le őket. A milánóiak végül elhódították a trófeát. 
Érdekesség, hogy történelme során négy magyar edzője volt az Atalantának. Payer Imre, akinek a beceneve itthon Dumás volt, 1927–1929 között, Viola József 1930–1933 között, majd újra Payer Imre 1933-ban, 1935–1936-ban, Kertész Géza 1938–39-ben, Nehadoma János pedig 1941–1946 között tevékenykedett a fociklubnál edzőként. 
Mindegyikük ismert név a hazai focitörténelemben, de Olaszországban is emlékeznek rájuk. Payer Imre 1910-ben Győrből szerződött a Ferencvároshoz. A klub első, vidékről igazolt labdarúgója volt. Négy bajnoki címet és egy magyar kupagyőzelmet szerzett a Fradival, tagja volt az 1912-es stockholmi olimpián 5. helyezett csapatnak. 1921-től edzőként is tevékenykedett Olaszországban. Főleg másod- és harmadosztályú csapatoknál dolgozott, egészen 1942-ig. 1955-ben hazatért, mivel Olaszországban már nem jutott edzői álláshoz, így élete ellehetetlenült. 

Az olasz fociklub címere.


Kertész Géza válogatott labdarúgó, csatár, edző a Budapesti TC-ben kezdte a labdarúgást. 1914-ben innen került be a válogatottba. Az egyszeres válogatott Kertész 1920 és 1923 között a Ferencváros játékosa volt, majd 1927-től dolgozott edzőként Olaszországban. Többek között 1935–1936-ban a szicíliai Catania, 1939–1940-ben a Lazio, majd 1942–1943 között az AS Roma felkészülését irányította. Ezt követően visszatért Magyarországra, és aktív részt vállalt a budapesti ellenállásban, valamint a zsidók mentésében. A nyilasok 1945. február 6-án végezték ki. 
Kertész, a labdarúgás Schindlere, aki hősként halt meg címmel emlékezett meg Kertész Gézáról, számos olasz futballcsapat egykori edzőjéről néhány éve a La Gazzetta dello Sport. A magyar trénerről akkor a január 27-i nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából közölt cikket az olasz napilap. Kertész Gézáról egyébként utcát neveztek el Cataniában. A magyar edző vezette be az olasz labdarúgásba a „ritiro" gyakorlatát, vagyis, hogy a csapat a meccsek előtt elvonult a nyilvánosság elől. Az olasz lap cikke szerint Kertész Géza fia, Giovanni a liguriai Savona városában élt és ott halt meg 2012-ben, 81 évesen. Lányai, Sandra és Nadia őrzik a magyar nagyapa emlékét. 
Puskás Öcsi példaképei a Ne­hadoma fiúk voltak. Kétségtelen, hogy az 1930-as és 1940-es években a magyar futball ismert alakjai voltak a Nehadoma testvérek. Pályafutásuk különböző – János, a legidősebb testvér itthon kevés sikert tudhatott magáénak, külföldön viszont jól csengő nevet szerzett, 1941 és 1946 között az Atalanta edzője is volt. 
Nehadoma János a Húsiparosok SC együttesében kezdte meg futballpályafutását. Nevével 1920 februárjában találkozhatunk először, a Ferencváros és a Húsiparosok közötti, 5-4-re végződött barátságos mérkőzésen két góllal vétette észre magát. A másodosztályban szereplő Húsiparosok mérkőzéseiről annyit tudunk, hogy Nehadoma János 1920 óta biztosan itt szerepelt, és a csapat legeredményesebb góllövői közé tartozott. Később focizott Olaszországban, majd az USA-ban. 1928 és 1930 között játszott a Brooklyn Wanderersben és a Hakoah All-Starsban is. Nehadoma itt is a csapat legjobb góllövője lett, az 1928/29-es szezonban a norvég születésű, de amerikai válogatott Werner Nilsennel holtversenyben az American Soccer League gólkirályi címét is megkapta 48 meccsen szerzett 43 góljával. 1930-ban az amerikai futballszövetség megszigorította a külföldi játékosok szerepeltetését, így Nehadoma visszatért, de Magyarország helyett ismét Olaszországot választotta. 
Nehadoma megkapta az olasz állampolgárságot, így 1931-ben aztán már ismét a Pistoiese játékosa. A következő évet már a szintén másodosztályú Livorno csapatában töltötte, ahol remek évet zárt: 31 meccsen 18 gólt szerzett, nagyban hozzájárul a Livorno Serie B-s bajnoki címéhez és feljutásához. Nem véletlen, hogy felkeltette a nagyobb élvonalbeli klubok figyelmét is, a szezon végén a Fiorentina játékosa lett. 1936-ban Modenába igazolt, ahol egy évre ismét já­tékosedző, majd 1937/38-ban aktív pályafutását befejezve edző lett. Amilyen változatos volt labdarúgói pályája, olyan lett edzői karrierje is. 1938 és 1948 között megfordult a Triestinánál, a La Speziánál, az Atalantánál, a Barinál és a Mantovánál. Az olasz közigazgatás rendszeréből nyom nélkül tűnt el. Az olasz hatóságok számára sem elhalálozásának dátuma, sem helye nem ismert. – Halálozását mi is mindössze a születési anyakönyvi kivonatához fűzött utólagos bejegyzés révén valószínűsíthetjük, írja a futtbaltortenet.blog.hu az oknyomozásában. – A bejegyzés alapján, úgy tűnik, Ne­hadoma valamikor a hetvenes években hazatért Magyarországra, és 1976-ban Budapesten halt meg – vélik. 
Az, hogy az Atalanta most sikereket ér el, nem tulajdonítható az évtizedekkel korábbi magyar edzőinek. Csupán azt jelzi, hogy mi, magyarok mindenhol ott vagyunk. A napokban nyomon követhetjük az Európa Kupában a csapat sikereit vagy elbukását.