Olimpiák furcsaságai

Egy francia katona-történész-irodalmár, Pierre de Coubertin báró tette a legtöbbet az újkori olimpiák elindításáért: 1892. no­­vember 25-én Párizsban az olimpiai játékok felújítása érdekében sorsdöntő előadást tartott, amelyben szinte „megtervezte” a sport béketeremtő arcát. Alig fél évvel később a Francia Atlétikai Sporttársaságok Uniója határozatot fogadott el, amely szerint: „a kongresszusnak és az egyes országoknak erkölcsi érdeke, hogy az olimpiai játékok modern formában ugyan, de a régi keretek megtartásával, nemzetközi alapon életre ­keljenek”. 
Az első újkori olimpiai játékot 1896-ban Görögországban rendezték meg. Az eseményt a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 5-én I. György görög király nyitotta meg; a helyszínen közel 60 ezren tekintették meg a sporttörténelmi pillanatot. A tíznapos viadalon 13 nemzet mintegy 300 versenyzője mérte össze erejét kilenc sportágban: atlétika, úszás, vívás, kerékpár, torna, tenisz, lövészet, súlyemelés, birkózás. 
Pierre de Coubertin báró hiába álmodott nagyot, kezdetben minimális volt az érdeklődés az újraélesztett olimpiai játékok iránt. Az amerikaiak például nem is bíbelődtek csapatállítással, a versenyzők saját magukat jelölték a játékokra, és önköltségen utaztak a görög fővárosba. De olyan is akadt, aki egyszerűen csak azt használta ki, hogy már amúgy is ott volt: jó példa erre John Pius Boland, egy ír férfi esete, aki egyszerűen csak egy barátjához utazott látogatóba Görögországba, de végül – mivel szeretett teniszezni – regisztrálták a játékokra, és így ő lett a világ első számú olimpiai teniszbajnoka. 
Az úszás is hasonlóan egyszerű keretek között zajlott: szabályos versenymedence helyett a nyílt tengeren küzdöttek meg egymással – és persze a hullámokkal – a versenyzők, ahová egy ingatag fahajó vitte ki őket. A zárt téri medencék kényelméhez szokott amerikai úszó, Gardner Williams 100 méteren indult volna, de a rajt után azonnal ki is mászott a vízből, miután túl hidegnek találta az áprilisi tengert. A magyar bajnok, Hajós Alfréd pedig a korabeli hírek szerint kacsazsírral kente be a testét, hogy ne fázzon a 12 fokos vízben. „Az életben maradás vágya elnyomta bennem a győzelem vágyát” – mondta később az első magyar olimpikon, aki aztán labdarúgóként is komoly babérokra tett szert. 
Az egy hétig tartó első újkori olimpián Michael Breel francia akadémikus javaslatára programba vett maratoni futást a görög Szpiridon Louisz nyerte. A verseny magyar szereplője, Kellner Gyula a negyedik helyen futott célba, ám szemtanúk szerint a 3. helyezett görög futó, Velokasz a táv egy részét szekéren tette meg, emiatt kizárták. George Averoff iparmágnás egymillió aranydrachmás prémiuma mellé nem kisebb felajánlást, mint saját lánya kezét ígérte annak a görög sportolónak, aki megnyeri a legnagyobb érdeklődéssel várt versenyszámot, a maratoni futást… A szám győztese, Szpiridon Louisz, egy Athén melletti falu levélkihordója azonban ez utóbbi ajándékra nem tartott igényt, tekintettel arra, hogy nős és két gyermek atyja volt… 
Négy évvel az első modern kori olimpia után már huszonnégy ország 997 sportolója mérkőzött meg egymással a párizsi olimpián, ami eleve hosszúra nyúlt: május 14. és október 28. között tartották, rengeteg halasztással, törölt játékkal és időjárás miatt törölt időponttal, ami miatt sokan a „zűrzavarok olimpiájának” becézték az eseményt akkoriban. Meglehetősen kegyetlen sportágnak számított a galamblövészet, de már akkor is több civil szervezet felszólalt ellene, és a napernyős nők sírtak a közelben felállított székekben – idézi az interneten Andrew Stunk sporttörténész 1988-as cikkében a párizsi olimpia egyik korabeli kritikáját. 
Néhány éve a Szabad Föld is beszámolt arról, hogy megújult Bauer Rudolf diszkoszvető síremléke a Fiumei úti sírkertben. A Budapesti Torna Club és a Pannónia Evezős Egylet alapító tagja az 1900-as párizsi olimpiai­ játékokon diszkoszvetésben aranyérmet nyert. A mai napig is használt, modern diszkoszvető mozgás megalkotója nem vehetett át olimpiai bajnoki medált, elismerésül egy ezüst cukortartót kapott. A sokoldalú sportember válogatott labdarúgóként evezős-, úszó-, torna- és vívóversenyeken is eredményesen szerepelt. Érdemes megemlíteni, hogy a gazdálkodással foglalkozó Bauer az olimpiá­ra saját költségén utazott, sőt az ötödik helyen végző Crettier Dezső utazását is ő fizette. 
Bár ez volt 1900-ban a második olimpia, ezen már részt vehettek nők is. Nagy dolog volt ez akkoriban, hiszen sokan – köztük maga az alapító, Pierre de Coubertin báró is – illetlennek tartották a női sportot, és az is kérdéses volt, a nők nem tesznek-e így túl nagy ismertségre, befolyásra és vagyonra apáik és férjeik kárára. A svájci Hélène de Pourtalès tengerész lett az első nőnemű olimpiai bajnok, míg a brit Charlotte Cooper teniszben győzedelmeskedett, az amerikai Margaret Abbott pedig golfban. 
Érdekesség, hogy 1991 óta kötelező minden új olimpiai sportágban női versenyágat is indítani, és a 2020-as tokiói olimpián már az összes résztvevő 49 százaléka nő – olyasmi ez, amit az alapító atyák aligha tudtak volna elképzelni a XX. század hajnalán. Az első újkori olimpiáktól kezdve az aranyérmet ezüstből öntik ki, majd arannyal vonják be, viszont akik most, a 2024-es olimpiai játékokon dobogós helyezést érnek majd el, igazán különleges érmeket kapnak majd. A me­dálban felhasználták azokat a vasdarabokat, amelyeket a torony felújításakor cseréltek le. Párizs ikonikus építményét az egész világon ismerik, és a szervezők azt szerették volna, ha a legjobb olimpikonok Párizs egy darabját is hazavinnék magukkal az érmükbe öntve. 
Alig két héttel a párizsi olimpiai játékok megnyitója előtt komoly viták jellemzik a francia közéletet a sportverseny kapcsán. A Szajna vize még mindig nem alkalmas versenyekre, derült ki a legfrissebb tesztelésekből, amelyek szerint még mindig túl sok az E. coli baktérium. A hajóforgalom, a magánjachtok lefolyóiból származó ürülék és a nagy mennyiségű csapadék után elárasztott csatornák miatt képtelenség megtisztítani a folyót, amelyben a rossz vízminőség miatt 1923 óta tilos úszni. Ugyanakkor a szervezők a hosszútávúszást és a triat­lont is ott szeretnék megrendezni, csak a székletből származó E. coli baktérium mennyisége jelenleg a határérték négyszerese. A szervezők eddig 1,4 milliárd eurót fordítottak a tisztító- és vízelvezető rendszerek telepítésére, de mindhiába. Ráadásul a magas vízállás és a megnövekedett folyási sebesség a nyitóünnepséget is veszélyeztetheti, mivel felborulhat a ceremónia menetrendje, ha július 26-án a mintegy 160 hajó túl gyorsan szállítja el a sportolókat a Pont d’Austerlitztől a Trocadéróig. Sokak szerint szennyezettsége miatt a folyó vizében nem lehet megrendezni olimpiai eseményeket, így a 10 kilométeres nyílt vízi úszóversenyeknek és a triatlonosok úszóviadalainak is más helyszínt kell keresni. Korábban Párizs főpolgármestere már bejelentette, hogy a július 15-ével kezdődő héten, bő egy héttel az olimpia előtt megfürdik a Szajnában. Anne Hidalgo az akcióval azokat a hangokat akarja elhallgattatni, amelyek szerint szennyezettsége miatt a folyó vizében nem lehet megrendezni olimpiai eseményeket. Milliók várják kíváncsian a főpolgármester fürdőzését. 
Némi érdekesség még, hogy most, a 2024-es olimpiai játékokon először mérhetik össze a tudásukat a világ legjobb breaktáncosai. A komoly fizikai erőnlétet követelő tánc és sport vitát váltott ki a NOB-ban, de a bizottság végül 2020-ban elfogadta olimpiai sportágnak. A látványos show a párizsi Concorde téren lesz, ahol nézők ezrei követhetik majd figyelemmel a táncosokat.
 

Palicsi versenyek

Az újkori olimpiák előtt, az 1880-as években már létezett „olimpia”, ráadásul magyar vonatkozással. A ma Szerbia területén található palicsi olimpiáról van szó. Vermes Lajos, az ötlet gazdája orvosi tanulmányokat végzett, majd tornászként tűnt fel, később az első magyar kerékpárosok egyike volt, és a sportfotózás jelentős alakjává is vált. Miután szinte minden sporthoz konyított egy kicsit, és volt egy víziója, amelynek elérésében jómódú családja lelkesen támogatta: szerette volna, hogy klasszikus ókori számokban, igazi olimpiai szellemben mérkőzhessenek meg egymással a különböző nemzetek fiai. 
Családi segítséggel 1880-ban, mindössze 20 évesen szervezte meg azt a játéksorozatot, amelyet ő még nyári játékoknak nevezett, később azonban Palicsi Olimpiai Játékok néven vált ismertté, és egészen 1914-ig – akkor már párhuzamosan az első olimpiákkal – rendszeresen sor is került rá. A klasszikus ókori számok idővel gyaloglással, kerékpározással, birkózással, vívással, teniszezéssel és más sportágakkal bővültek, és egyre több ország résztvevői mérték össze erejüket, ám a palicsi olimpiák fontosságát idővel elnyomta a valódi olimpiák körüli lelkesedés.