Pólya a víz tetején

Felborult a Pajtás gőzös Balatonfürednél, 23 ember vesztette életét a gyermeknapi tragédiában. A hetven éve történt súlyos vízi tömegszerencsétlenséget Rákosi Mátyásék elvárása szerint az akkori sajtó és a hatóságok eltitkolták, a közvélemény csak évtizedekkel később értesülhetett a balesetről.

FókuszbanT. Németh László2024. 07. 02. kedd2024. 07. 02.
Pólya a víz tetején

Rengetegen voltunk a hajón, az egész fedélzet teljesen megtelt. El is kezdték beküldeni az embereket a hajó belsejébe. Ekkor már elfogott a félelem, hogy elsüllyedünk, és nem mozdultam el a móló felé néző korláttól, ahol felszálltam – osztotta meg az emlékeit a baleset idején 17 éves Illés Erzsébet csillagász a hatvanadik évfordulón, 2014-ben az Origo hírportállal. Mint mondta, már a beszállás előtt is voltak baljós jelek, a billegő hajó látványa már akkor kérdéseket vetett fel benne. 
A visszaemlékező arról számolt be, hogy az egész borzalmas élményt igyekezett mélyre elsüllyeszteni magában, és úgy érezte, ebben segített neki a tragédia körüli hallgatás is. Hozzátette: „Azt suttogták az emberek, hogy huszonkettőnél sokkal többen haltak meg, hogy a kapitány már az előző utakra sem akart kifutni a hajóval, mert életveszélyesnek találta, de »fentről« valaki leszólt, és ennek a parancsnak engedelmeskedni kellett.” 


Kiengedett gőz 


Az 1918-ban, a Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyárban készült csavargőzös sokáig a Duna két partja között szállította az utasokat. A második világháborúban a Markó utca magasságában elsüllyedt, de a háború után kiemelték, kijavították, majd 1950-ben a Balatoni Hajózási Vállalat tulajdonába adták – emlékeztet az MTVA sajtóarchívuma. A Sió-csatornán a Balatonra felúsztatott gőzöst két társával együtt a Balatoni Hajózási Vállalat siófoki műhelyében alakították át, ekkor kapta a Pajtás nevet. 

-
A tragédiát igyekeztek eltitkolni. Fotó: Bojár Sándor


A hajótetőt hat méterrel meghosszabbították, a mentőcsónakokat a fedélzet fölött helyezték el, a befogadóképességet 150-ről 200-ra növelték. Az átalakítás során még a legalapvetőbb műszaki követelményeket sem vették figyelembe: a Pajtásra a Jókai csavargőzös nagyobb méretű hajócsavarját szerelték, így indulás után a hajó fara felemelkedett, orra lesüllyedt, állékonysága csökkent – mutat rá a sajtóarchívum. A hullámállóság miatt megnövelték az oldalmagasságot, de ezáltal a súlypontmagasság is nőtt, műszaki és stabilitási próbát ugyanakkor nem végeztek. A látványosan billegő és dülöngélő hajó kapitánya jelentette a problémát, de ezzel az illetékesek a Rákosi-korszak szabotázsvádakkal tele időszakában nem foglalkoztak. 
A tragédia 1954. május 30-án következett be. A Pajtás kora délelőtt, verőfényes időben futott ki a balatonfüredi hajóállomásról, a fedélzeten hatfőnyi személyzet és mintegy 180 utas tartózkodott, közülük sokan a gyereknapot ünnepelték a hajókázással. Amikor a Pajtás éles jobb kanyarral Tihany felé fordult, a móló másik oldalán éppen az évadnyitó vitorlásversenyt indították. 
A legismertebb információk szerint az utasok nagy része a hajó bal oldalára tódult, mire a jármű erősen megdőlt. A rémült emberek ekkor a másik oldalra rohantak, ettől az amúgy is ingatag hajó jobbra billent. A kapitány a dőlést a kormány elfordításával akarta kiegyensúlyozni, de nem járt sikerrel, a Pajtás ismét balra dőlt és süllyedni kezdett. Illés Erzsébet viszont hangsúlyozta, hogy szerinte „nem az utasok borították fel a hajót! Nem is tudtunk volna egy oldalra tódulni, mert olyan sokan voltunk a fedélzeten”. Ő úgy látta, hogy „először nagyon mélyre billent a móló irányába (tehát nem a vitorlásverseny irányába!), majd jött egy még mélyebb billenés a másik irányba, a harmadik billenés megint a móló felé, a negyedikkel pedig már fordult is bele a vízbe”. 
A balesetben 22 utas és a fűtő halt meg. A legfiatalabb áldozat 7, a legidősebb 68 éves volt. A fűtő akadályozta meg a nagyobb tragédiát, ugyanis még ki tudta engedni a gőzt a kazánból, így a hajó nem robbant fel. 


A hős katonatiszt 


A helyszínre perceken belül megérkeztek az államvédelmisek, de ők nem a mentéssel foglalkoztak, hanem lezárták a mólót, és még a rendőröket sem engedték oda. „A turisták fényképezőgépeiből kihúzkodták a filmet, a szemtanúkat megfenyegették, hogy nem beszélhetnek senkinek arról, amit láttak, még a helyi telefonközpontot is ellenőrzésük alá vonták. Néhány filmtekercs mégis megmenekült, a képek napjainkra az internetre is felkerültek” – emlékeztet a sajtóarchívum. 
Lapunk munkatársa a hatvanadik évfordulón megírta, hogy a megdőlt Pajtás hajóteste a parthoz közel hamar elérte a tó fenekét, ahol megült, jelentős része kiállt a Balatonból, így a vízbe esettek közül többen is felkapaszkodhattak a jobb oldalára. A tragédia láttán a vitorlásverseny résztvevői, valamint a parton állók közül is néhányan beugrottak a vízbe, hogy mentsék a bajba jutottakat. „Többen is említést tettek egy katonatisztről, aki a mólóról vetette bele magát a tóba, sikerült is egy embert a partra húznia, aztán megint odaúszott, újból kimentett valakit, majd harmadszor is megpróbálta, de aztán már hiába várták vissza a partra” – fogalmazott Budai Horváth József, aki azt is megemlítette cikkében, hogy „egy édesanya kétségbeesésében gyermekét a tóba dobta, a csecsemőt a pólya a víz színén tartotta, az asszonnyal együtt szerencsésen megmenekültek”. 
A politikai vezetés csak arra ügyelt, hogy a világ ne szerezzen tudomást a szerencsétlenségről. A balesetről mindössze egyetlen szűkszavú MTI-közlés jelent meg a Szabad Nép című központi pártlapban, ez 12 halottról számolt be. A rövid hírt lapunk is megjelentette az 1954. június 6-i lapszámában Hajószerencsétlenség a Balatonon címmel: „Vasárnap, május 30-án délelőtt súlyos szerencsétlenség történt Balatonfürednél. A Pajtás nevű balatoni csavargőzös felborult. A hajón a személyzettel együtt 185 ember tartózkodott. A mentési munkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul nagy erővel megindultak. A hajón utazók közül 12 személy: Csomai Antalné, Csomai Piroska, Csernus Ferencné, Wittman Sándor veszprémi lakos, Villányi Mária mözsi, Vituska Mária őcsényi, Ötvös István mesterszállási, Bernhardt Gyuláné pesterzsébeti, Huszti Mária hajdúnánási, Homonnai Imre beregdaróci, özv. Domemis Gyuláné budapesti és Göbölyös László szekszárdi lakos életét vesztette. Többen kisebb sérüléseket szenvedtek. A felborult hajó felemelése, valamint a szerencsétlenség okainak és felelős személyeknek megállapítása folyamatban van.” 


Teljes hírzárlat 


A rövid híren túl más nem jelenhetett meg, hiszen Rákosi Mátyás kommunista pártfőtitkár teljes hírzárlatot rendelt el, a szélesebb közvélemény csak három évtized múltán értesült a katasztrófáról. A tragédiáért Heisz Pált, a Pajtás kapitányát tették felelőssé, akit azonnal letartóztattak, és nyolc hónapot töltött előzetes letartóztatásban. A halálbüntetést csak azért kerülte el, mert a vízből kihalászott hajónapló tanúsította, hogy a jármű nem volt túlterhelve, de első fokon öt társával együtt összesen 30 év börtönre ítélték. A többieket később felmentették, de Heiszen szabadulása után is rajta maradt a bélyeg. Állást sokáig nem kapott, végül a siófoki kikötőben lett felügyelő, a balesetről soha senkinek nem beszélt. 


A hetven éve történt balatoni hajóbaleset emlékére állított emlékmű Balatonfüreden. Fotó: Nagy Lajos


A Közlekedési Múzeum tudományos főmunkatársa, dr. Mészáros Balázs a Magyar Nemzetnek 1997-ben elmondta, hogy „mivel a hajót már 1946-ban is átalakították és a fix hajótetőt hat méterrel meghosszabbították, hullámállósága megváltozott és a súlypontja is áthelyeződött”. A napilap a Mahart Balatoni Hajózási Rt. ügyvezető igazgatójától arról érdeklődött, hogy manapság elképzelhető-e hasonló tragédia. Dr. Horváth Gyula szerint ez elképzelhetetlen, azóta ugyanis „szigorú szabályok írják elő az átalakítási és biztonsági kritériumokat, csak alapos stabilitási számítások és hajózási felügyeleti ellenőrzés után bocsátható vízre átalakított vízi jármű”, és más szabályokat is szigorítottak. 
A Pajtást a tragédia után kiemelték, 1957-ben kétcsavaros motorhajóvá építették át, nevét Siófokra változtatták. A rossz emlékű gőzöst 1959-ben lehajózták a Dunára, ahol Dömsöd néven szolgált tovább, a forgalomból 1987-ben vonták ki. A Pajtás hajó áldozatainak emlékművét, Raffay Béla alkotását 1999-ben leplezték le a balatonfüredi Tagore sétányon, a bronzba öntött hajóablakot formáló talapzatból egy kéz nyúlik az ég felé. 
 

A tragikus balesetet megpróbálták 
eltitkolni a széles közvélemény előtt 
 

Sokáig a Duna két partja között közlekedett 
 

Már az indulás előtt is nagyon billegett
 

 

Ezek is érdekelhetnek