Egy védőnő útja

– Ez a legszebb hivatás, amit választhattam – meséli Mikus Katalin. – Nagyon jó középiskolába jártam, és ahogy a továbbtanulás került szóba, tudtam, hogy valamilyen segítő szakmát szeretnék választani. Szóba került az orvosi egyetem is, de családbarátabb foglalkozást kerestem. Így találtam rá a védőnőségre. Jelentkeztem az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai szakára, felvettek és nagyon széles körű képzést kaptunk a három év alatt az anatómiától és élettantól kezdve, a gyerekgyógyászaton és szülészeten keresztül a pszichológiáig. Hamar réjöttünk, hogy mindegyikre szükségünk van a családokkal való munka során. Folyamatosan jártunk továbbképzésekre is, hogy megismerjük a legújabb szakmai irányelveket.

Mikus Katalin Úriban nőtt fel. Ott él most is. Tápiószecsőn kezdett el védőnőként dolgozni, s megszületett 1986-ban az első fia, 87-ben a másik fia, 93-ban pedig a lánya. 1998-tól Budapesten a Józsefvárosban, a Százados negyedben szolgált a szeptemberi nyugdíjazásáig. Alig telt el egy hónap, szokatlan lehet – vélekedek, de nem panaszkodik. Sok a programja, mert egy lokálpatrióta közösség tagja, és a Mária-út önkéntese. A zarándoklatutak segítése mellett időnként a fővárosban, a Ferenciek-terén található zarándokponton is megtalálni. Amúgy a zarándokútvonalon az Úri-Máriabesnyő 28 kilométeres szakasz felelőse. És azt a gyönyörű szakaszt úgy ismeri, mint a tenyerét. Ferenc pápa látogatása során is élményszerű feladatai voltak – emlékszik vissza, amúgy pedig, akár az elmúlt heteket nézve is sokat kirándul a barátaival.

- Négy unokám van, nyolc és fél-, hét és fél-, hét-, és négy évesek. Négy kislány. Az egyik fiam mondta is egyszer, tudom miért hívtak téged még a karácsonyi ebéd közben is. Pánikolós típus, de sok szülő ilyen. Szerencsére adnak a szavamra, és köszönöm a menyemnek, s a lányomnak is, hogy bent lehettem mind a négy születésénél.

A védőnői rendszer az Országos Stefánia Szövetség 1915-ös létrejötte óta sokban változott a XX. század folyamán. 1916 után csak képzett védőnők dolgozhattak, a század folyamán már főiskolát kellett végezniük, hogy a házi gyermekorvos legközelebbi munkatársai lehessenek. A szolgálat létrehozásának célja a csecsemőhalandóság csökkentése volt, mivel nagyon súlyos fertőző betegségek tizedelték a társadalmat, így a gyerekeket is. Tízből sokszor csak két-három kicsi élte meg felnőttkort, különösen a szegényebb rétegekben. Negyven-ötven évvel ezelőtt jutott el a szolgálat odáig, hogy mind a várandósgondozás, mind a gyereknevelés támogatása fontos protokollokat kapott.

A rendszerváltozás előtt sok tekintetben volt más Magyarország. A védőnők sem ugyanúgy dolgoztak. Nem volt mobiltelefon, a technikai lehetőségek korlátozottak voltak az ország sok körzetében. Akadt például olyan falu, ahol mindössze három telefon volt, az egyik a ma önkormányzati hivatalnak nevezett tanácsházán, a másik az orvosnál, a harmadik a postán. Így a védőnők nem tudtak bejelentkezni előre, hanem reggel bementek a rendelőbe, eldöntötték aznap kit látogatnak meg, és ha a család nem volt otthon, akkor a védőnő hiába ment, ha pedig éppen vendégség volt a háznál, akkor mindenki tanúja lehetett a vizsgálatnak. Mivel csak postai értesítés létezett, ezért, ha a körtúra alatt érkezhetett a hír, hogy hazajött egy újszülött, délután is látogatásra mentek a kollégák.

A védőnői szolgálat célja, hogy támogatást és tanácsot adjon a szülőknek, illetve vigyázza a gyerek fejlődését.

Ma a védőnők a várandósság kezdetétől kísérik figyelemmel a gyermek fejlődését, a szabályok szerint a hazaadás után 48 órán belül keresik fel a kismamát és adnak tanácsokat a csecsemőápoláshoz, tehát többek között a szoptatáshoz, a fürdetéshez, az öltöztetéshez. Hat hetes korig hetente látogatják a családot, egy éves korig havonta. A szűrővizsgálatok során figyelemmel kísérik a fejlődést, ha eltérést tapasztalnak, jeleznek a gyerekorvosnak (hatéves korig 15 szűrővizsgálatot kell elvégezni). Az iskolába kerülés után a gyerekek az iskolai védőnőkhöz tartoznak, akik végzik a további szűréseket és gondoskodnak az aktuális védőoltások beadatásáról. 

– Magyarországon azért nagyon jó védőnőnek lenni, mivel ott vagyunk a családok életében, ha nagyon tágan értelmezzük a születéstől egészen 99 éves korig. Legnagyobbrészt 0-18 éves korig vagyunk a gyerekek életének részesei, ám a jó védőnők egy idő után tudják, hogy a nagymamának vagy a testvérnek mi baja van, miben tudnak segíteni, és ez nem csak a gyerek gondozását jelenti – mondja el Mikus Katalin.

A védőnő évtizedekig dolgozott a józsefvárosi Auróra rendelőben is, a védőnői tanácsadó fogadóóráin státuszvizsgálatokat végzett.

- Úriból járt be dolgozni?

- Minden nap busszal sülysápra, onnét vonattal a Keletibe. A 4-esmetró új szakaszainak átadása sokat segített, onnantól oda-vissza, - ha jó volt a közlekedés - csupán három órát utaztam.

„Már a várandósság kezdetétől végigkísérjük a lányokat és asszonyokat szép úton. Az ellátandó család igényei, a gyerek jólléte a cél.”

Azt mondja, hogy 40 év munka alatt csupán néhány „gondozatlan” kismamája volt. A Józsefvárosban sok a külföldi lakos. A pakisztánitól angolokig, mexikóiakig sok nemzet szokásait ismerte meg, az ukrán-orosz háború óta sok az ukrajnai család is. A státuszvizsgálat kérdőívei már kínai nyelven is a rendelkezésükre álltak, de igyekezett mindegyikük tolmácsot biztosítani, ugyanis megtapasztalták azt is, hogy a Gooogle fordító nagy félreértésekre adhat okot. 

Ha a gyerek fejlődési, testi, lelki veszélynek van kitéve, s az elhanyagolás jeleit felfedeztük, a gyermekjóléti szolgálat felé tettünk jelzést – teszi hozzá.

– Mindig személyre, családra szabottan dolgozunk. Vannak ösztönösebb édesanyák, például akik több testvér mellett nevelkedtek könnyebben ráéreznek, hogyan kell egy csecsemővel bánni. De még náluk is előfordul, hogy esetleg olyan családból jöttek, ahol nem volt divat az érzelemnyilvánítás, tehát, meg kell nekik tanítani, milyen fontos a babák megölelése, megpuszilása. A műszakibb beállítottságú párok viszont akár Excel táblázatot is vezetnek a baba minden rezdüléséről, nekik a lazább hozzáállást mutatjuk meg. Fontos, hogy a gyerekek érezzék a korlátokat, legyünk következetesek, de össze kell simítani a felnőttek igényeit a babák igényeivel. Ez pedig időbe telik.

A nehéz helyzetek mellett számtalan szép történetet élnek meg a védőnők. Mikus Katalin például szívesen emlékszik vissza több örökbefogadó párra, vagy olyanra, aki negyven év felett lett várandós, amikor ez még nem volt általános és ezért szinte szégyellte magát a kismama. Ilyenkor fontos elnyerni és kiépíteni a bizalmat, mert akkor le lehet bontani a gátlásokat és kialakulhat az a támogatói kapcsolat, ami a védőnőség célja. Ez különösen a gyerekágyi depresszió idején fontos, amikor a védőnő egyik legjelentősebb szerepe, hogy biztosítsa a kismamát, hogy nem minden rossz, amit csinál – hiába érzi úgy.

Sajnos előfordul az is, hogy valakik nyűgnek tekintik a védőnők kötelező látogatásait, és van, aki az internetes tájékozódásnak köszönhetően úgy véli, többet tud a védőnőnél. Erre Mikus Katalin csak úgy válaszol, hogy a védőnő mindig igyekszik a megfelelő tanácsokat adni, de hogy ezt megfogadják-e, az a család döntési felelőssége. Ma már természetes, hogy a védőnő megbeszélt időpontra érkezik, mivel a mai anyukák számára a tervezhetőség fontos szempont. A rajtaütésszerű látogatások csak az igazán problémás ügyeknél kerülnek szóba, amelyekből viszont szerencsére egyre kevesebb van.