Wittner könyvei

Az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett Wittner Mária. 1956. november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1970-ben amnesztiával szabadult. Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. 

Nehéz gyermekkora volt 

Az 1956-os szereplésén túl is elég hányattatott élete volt. Édesapját nem ismerte, anyja pedig eldobta őt. Kétéves korában a karmelita rend vette gondjába. Tizenegy éves korában került vissza anyjához, aki hamarosan állami gondozásba adta. Ikervárra került, ahol befejezte az elemi iskolát. A gimnáziumot Sárváron kezdte, majd másodikban befejezte tanulmányait. A gimnáziumot félbehagyva, gépírónőként dolgozott Szolnokon, később Kunhegyesen, a járási tanácson. 1955-ben fia született, akit egyedül nevelt. Fél évre rá Budapestre költözött vissza és alkalmi munkákból élt. 
Az 1956-os forradalom eseményeiben az első naptól részt vett. A Magyar Rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz. Október 24-én a Corvin közben megismerkedett Havrila Béláné Sticker Katalinnal, és együtt segédkeztek a sebesültek ellátásában. A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. Elfoglalták a X. Kerületi Rendőrkapitányságot, hogy fegyvereket szerezzenek. A november 4-i szovjet támadás során az Üllői úton repeszektől megsebesült, és a Péterfy Sándor utcai kórházba került. 1957. július 16-án letartóztatták, és „fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás” miatt 1958. július 23-án, 21 éves korában első fokon halálra ítélték. 
Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, a másodfokú bíróság azonban 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970. március 25-én szabadult „felszabadulásunk 25. évfordulójának” köszönhetően két másik ’56-os női elítélttel együtt. A Kádár-rendszer bukása óta számos 1956-os szervezet munkájában vett részt. A magyar közéletben a következetes és határozott antikommunizmusáról vált ismertté. 

Szeretett olvasni 

A 2006-os és a 2010-es országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot. 2006 és 2010 között az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának volt a tagja. A 2010-es választásokat követően az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja lett. 2022 augusztusában kórházba került. Augusztus 28-án még kórházi ágyáról mondott köszönetet az érte elmondott imákért, miután átmenetileg javult az állapota, azonban 2022. szeptember 14-én gyors lefolyású, súlyos betegség után Budapesten elhunyt. 
Az olvasás nagyon sok mindent lekötött az emberben – mondta Wittner Mária egy 1991-ben készített interjúban. „Én nagyon szerettem olvasni, és az olvasás nagyon sokszor kikapcsolt dolgokból, tudniillik beleéléssel olvasok, akkor megszűnik körülöttem a világ – nyilatkozta később is. – Jól vagyok, rengeteget olvasok, mióta nem vagyok parlamenti képviselő. A börtönben is sokat olvastam, mindenevő voltam és vagyok. A politikai, de a szakrális témájú könyveket is szívesen fellapozom” – így kezdett öt éve egy pódiumbeszélgetést Szombathelyen. Hozzátette: a börtön, az olvasás, a könyvek, a sokféleség tanította meg az embert a gondolkodásra, és az is kiderült: mindig boldogan választotta ki a könyveket, amelyeket aztán heteken keresztül nagy odafigyeléssel ol­vasott. 

Gyakran dedikáltak neki 

Az október végén a regikonyvek.hu által árverésre bocsátott könyvek döntő többsége Wittner Máriának dedikált, és szorosan kapcsolódik az '56-os eseményekhez, de sok egyéb izgalmas anyag is tarkította a gyűjteményt. Egy ötszáz forintos bankjegy, amin Wittner Mária aláírása látható, 350 500 forintért kelt el. A bankjegyre 300 licit érkezett, és kiugróan magas árat fizettek érte. A második legnagyobb összeget, 155 500 forintot Gross Arnold grafikus- és festőművész albumáért fizették, amelyben az alkotó rajzos dedikációja látható. Népszerű volt a Mi ezen az úton maradunk (1956–2002) című kiadvány is, amelyet Orbán Viktor dedikált Wittner Máriának, a nyertes licitáló 102 ezer forintot fizetett érte. 
Összesen négyszáz tételt bocsátottak árverésre, jelentős részben jobboldali írók, újságírók, történészek, politikusok, közéleti személyek dedikált műveit. Lezsák Sándornak a Misi, a puska és a lódenkabát című verseskötetéért 115 licittel 61 ezer forintot fizettek. Papp Lajos orvosprofesszor Jöjjön el a te országod című dedikált könyve 98 licitet követően 50 500 forintért, Jókai Anna Godot megjött című kötete több mint 43 ezer forintért, míg a szintén Wittner Máriának ajánlott Ne féljetek 20 499 forintért kelt el. Posta Imre Rend-őr-i gazemberek című aláírt kiadványa 42 ezer forintig jutott, Keczán Mariann Szabó Magda Debrecene című könyvéért 35 ezer forintot kínáltak, Maruzs Roland Tábornoki kar 1945–1956 című történelmi életrajzokat tartalmazó dedikált kötetéért 31 500 forintot, Stefka István 56 arcai könyvéért 8456, Kahler Frigyes A Brusznyai-per című kötetéért pedig 4500 forintot adtak. A kiadványok felére csupán egy-egy licit érkezett, így azok 1956 forintos áron keltek el.