Nagy földvásárlások

Sajtóértesülések szerint Donald Trump többször is felvetette már vacsorák és beszélgetések alkalmával Grönland megvásárlását Dániá­tól, és a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg az ügylet lehetőségét. Az 56 ezer lelket számláló, stratégiai fekvésű Grönland, amely egykor egy kontinenst alkotott Észak-Amerikával, a Föld legnagyobb szigete és a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. Egy 2009-ben rendezett népszavazás után a grönlandiak megkapták a rendelkezési jogot a természeti kincseik felett, és a nyelvüket – az inuitot – is hivatalos nyelvként ismerik el. 

Trump, aki január 20-án lépett hivatalba, január elején „abszolút szükségszerűnek” nevezte a félautonóm dániai terület feletti amerikai ellenőrzést. Nem zárta ki katonai vagy gazdasági eszközök esetleges bevetését sem, beleértve a Dániát sújtó vámok kivetését. Trump később újságírók kérdésére válaszolva utalt arra, hogy vámokkal sújtaná Dániát, ha az elutasítaná a Grönland megvásárlásáról szóló ajánlatát.

Hangsúlyozta, hogy Grönland létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából is. Pár nappal később magánlátogatásra Grönlandra érkezett ifjabb Donald Trump, a megválasztott amerikai elnök fia, aki a helyi közmédiának nyilatkozva kijelentette: Grönland csodálatos hely, és a grönlandiak „rendkívül jól járnak majd, ha és amikor” az Egyesült Államok részei lesznek.

Mielőtt Grönland jelentőségére és a grönlandiak válaszára kitérnék, megemlítem, Donald Trump azt is felvetette, hogy Kanada tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz, és bírálta, hogy az Egyesült Államok sokat költ kanadai árukra és északi szomszédja katonai támogatására.

A megválasztott elnök beszélt arról is, hogy megváltoztatná a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre, és megismételte azon ígéretét, hogy „máskülönben” jelentős vámtarifákkal fogja sújtani Kanadát is. Ezen felül a Panama-csatorna megvásárlását is lehetségesnek tartotta. 

Múte B. Egede grönlandi miniszterelnök Trump mondandójára reagálva kijelentette, hogy kész tárgyalni Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, de Egede sürgette, hogy tartsák tiszteletben a sziget függetlenségi törekvéseit – számolt be minderről az MTI. Egede azt mondta, hogy nem akarnak sem amerikaiak, sem dánok, de grönlan­diak akarnak lenni. Mette Fre­de­riksen dán miniszterelnök, aki szintén részt vett azon a sajtótájékoztatón, közölte: Grönland függetlenné válhat, ha a lakói akarják, de nem úgy, hogy az Egyesült Államok egyik tagállama legyen. 

Grönland gazdasági, társadalmi és kulturális élete a második világháború után lendült fel. Korszerűsítették a halászatot, berendezkedtek a halászbárkák gyártására, a füves tundrán meghonosították a juhtenyésztést. A XX. század elején megindult az ólomérc és a kriolit (az alumínium előállításához használt érc) bányászata, ami sokáig nélkülözhetetlennek bizonyult és óriási bevételt jelentett. 

A kriolit iránti kereslet a második világháború idején érte el a csúcspontját, mivel a repülőgépek készítéséhez nagy mennyiségű alumíniumra van szükség. Mivel a náci Németország elfoglalta Dániát, az Amerikai Egyesült Államok katonailag megszállta a bánya körüli területet és a termelést a hadiipar szolgálatába állította, cserébe alapvető élelmiszereket, ruházatot és egyéb, nélkülözhetetlen felszerelést adott. Grönland 1985-ben kilépett az Európai Gazdasági Közösségből, mivel nem értett egyet az EGK kereskedelmi halászati előírásaival és a fókabőr termékekre vonatkozó 

tilalmával.A legnagyobb cégek az állam, vagyis a helyi kormány tulajdonában vannak. Viszonylag magas, 9 százalék feletti a munkanélküliség. Becslések szerint a lakosság legalább egyötöde nincs állásban, vándorló halász-vadász életmódot folytat. A halexport mellett az évről évre növekvő turizmus jelent komolyabb bevételt. Az idegenforgalmi szezon azonban a zord klíma miatt rövid. Grönland partjainál viszont nemrégiben igen 

nagy mennyiségű olajat fedeztek fel. Az olajból származó esetleges jövőbeni bevételeknek köszönhetően Grönland egyre nagyobb önállóságra törekszik. Jelenleg a grönlandi költségvetés fele a dán kormány támogatása, de az olajnak köszönhetően megszűnhet Grönland Dániától való gazdasági, és ezzel együtt politikai függése is, amivel napirendre kerülhet a szuverenitás is. 

Elemzők szerint Grönland fontos hely az amerikai nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. Az Egyesült Államok és Dánia közötti, évtizedekkel ezelőtt megkötött védelmi szerződés korlátlan jogot ad Washingtonnak a Grönland északnyugati részén lévő Thule légitámaszpont működtetésére. Ez egyébként az Egyesült Államok legészakibb katonai támaszpontja, mintegy 1500 kilométerre fekszik az Északi-sarktól, és része az amerikai ballisztikusrakéta-jelző rendszernek. Ezt a támaszpontot használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) is.