Az igazság szomorúbb, mint a mítosz

Trump utasítása szerint a titkosszolgálatoknak két hete van arra, hogy John F. Kennedy, azaz JFK aktáit elérhetővé tegyék, Robert Kennedy és Martin Luther King esetén a határidő 45 nap. Ugyanakkor ez a hozzáférés nem jelent egyet a mindenki számára szabad betekintéssel. A kutatók kutathatják az anyagot, de hogy a széles közvélemény mikor juthat hozzá, az egye­lőre nem világos. 

Az elnök szerint „sokan évek óta vártak már erre” a döntésre, köztük az új egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. is, aki nem hiszi, hogy apját (JFK öccsét) Sirhan Sirhan önállóan ölte volna meg, hanem nagyobb összeesküvést sejt a háttérben. Nincs egyedül. A Gallup ötévente elvégzett felmérése szerint 2023-ban az amerikaiak 65 százaléka gondolta úgy, hogy JFK meggyilkolását nemcsak Lee Harvey Oswald hajtotta végre, illetve másokkal együtt szervezte meg. A magányos merénylő elméletét minden egyes felmérésben a megkérdezettek több mint ötven százaléka vitatta. A másik két gyilkosság esetében is komoly fenntartásai van­nak az amerikai társadalomnak. 

Ezek tisztázására a kongresszus 1992-ben döntött úgy, hogy minden Kennedy-aktát nyilvánosságra kell hozni a következő 25 évben. A határozatban komoly szerepet játszott a konteókról híres Oliver Stone JFK – A nyitott dosszié című filmje, amely szerint Kennedy összeesküvés áldozata lett. Stone mozijai minden alkalommal felkavarják az állóvizet, ám a JFK addig nem látott társadalmi felhördülést hozott. A határidő 2017-ben, Trump első elnöksége idején járt le. Az elnök közzé is akarta tenni a dokumentumokat, ám a titkosszolgálatok tiltakozása miatt végül annak 88 százaléka került csak nyilvánosságra (ötmillió anyag), illetve 11 százalék kisatírozásokkal. Joe Biden 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is hozott nyilvánosságra iratokat, így körülbelül háromezer dokumentum maradt még zárolva az Egyesült Államok 35. elnökének halálát illetően. 

A kérdés, hogy vajon az ezekben tárolt információ felfed-e valamilyen megdöbbentő újdonságot. Szakértők egybehangzóan állítják: aligha. Sőt sem a Kennedy, sem King család tagjai nincsenek teljes mértékben elragadtatva a döntéstől. Jack Schlossberg író, JFK unokája politikai szemfényvesztésnek nevezte az intézkedést, mivel „a valóság sokkal szomorúbb a mítosznál – egy tragédia, aminek nem kellett volna megtörténnie”. Ezzel vág egybe több szakmai vélemény is, amelyek szerint a fennmaradt dokumentumok többsége a titkosszolgálatok ma is használatos eljárásait tartalmazzák, számos működő, az elnök védelmét illető protokollt. 

Martin Luther King családja kérelmezte, hogy mielőtt bármilyen dokumentum nyilvánosságra kerül, hadd tekinthessenek bele. A szakértők szerint félő, hogy azok nem a gyilkosságról tartalmaznak új információkat, hanem a polgárjogi harcos magánéletéről. Régóta pletykálják ugyanis, hogy Luther King hűtlen volt a feleségéhez, és az új iratok bizonyíthatják a sejtéseket, ami rendkívül rosszul hatna az amerikai feketemozgalom kulcsfigurájának imázsára. Köztudott, hogy Kinget évekig illegálisan figyelte meg az FBI, mert az ügynökség hírhedt igazgatója, J. Edgar Hoover meg volt győződve a prédikátor széles körű kommunista összeesküvési kapcsolatairól. 

Mi derülhet ki tehát? A merényletek alapvetései aligha változnak: Lee Harvey Oswald 1963-ban lelőtte JFK-t, James Earl Ray 1968-ban Luther Kinget, majd két hónappal később Sirhan Sirhan Robert F. Kennedyt. Szakértők várják, hogy megismerhessék a nyomozók neveit, illetve a nyomozási folyamat részleteit, mivel pletykákból tudni, hogy bőven folyt illegális vizsgálat, például maffiavezérek lehallgatása. Valószínűleg Jackie Kennedy Onassis aznapi szerepéről is többet tudhat meg a közönség, mivel az iratok között szerepelnek a first lady William Manchester történésszel zajlott beszélgetésének jegyzetei, amelyeket Jackie külön kérésére zároltak. 

A gyilkosságot először vizsgáló Warren-bizottság hat évtizeddel ezelőtt jutott arra a következtetésre, hogy nincs bizonyíték sem Oswald belföldi összeesküvési kapcsolataira, sem egy külföldi kormány részvételére az elnök megölésében. Ugyanakkor 1978-ban a képviselőház illetékes, a gyilkosságokat újra vizsgáló bizottsága megállapította, hogy Kennedy „valószínűleg összeesküvés áldozata lett”. 

Ennek is köszönhető, hogy az egyik legelterjedtebb elmélet Kuba és a kommunisták szerepét latolhatja, a többi pedig a CIA-t, a fegy­ver­lobbit vagy a későbbi elnököt, Lyndon B. Johnsont okolja. Kérdés, hogy Oswald ismerősének, Ruth Paine-nek adóbevallásai benne vannak-e a fennmaradó aktákban, mert azokat soha nem hozták nyilvánosságra. Ezekben lehetnek olyan információk, amelyek bizonyítják, Oswald kapott-e pénzt a szövetségi kormánytól. Ha nem, az megkérdőjelezi az állam szerepéről szóló konteót, hasonlóképpen, ha az adóbevallásokban nincs kommunistáktól vagy külföldi kormányokkal kapcsolatban álló emberektől kapott pénz, akkor a külföldi beavatkozás elmélete dőlhet meg. 

Szintén érdekes, ha az iratok jobban megvilágítják, mi zajlott Kubában JFK meggyilkolásakor. Kérdés ugyanis, hogy mit tudott a CIA valójában Oswald viselkedéséről, amikor az hat héttel a merénylet előtt Mexikóvárosban járt a szovjet és kubai nagykövetségen. Vajon potenciálisan megakadályozhatta-e volna a merényletet, ha beszámol az FBI-nak Oswald instabilitásáról? Létezik továbbá egy Castro leváltásának lehetőségeit boncolgató dokumentum, amelynek kapcsán felmerül a kérdés, vajon a CIA hajlandó volt-e feláldozni akár az amerikai elnököt is Kuba hosszú távú megszerzése érdekében. 

Bár mindez a kutatók számára izgalmas, abban egyetértenek a szakértők, hogy az akták aligha fogják megmagyarázni a legfontosabb dilemmát: Oswald miért lőtte le Kennedyt. A Virginiai Egyetem Kennedy-kutatója, Larry J. Sabato szerint apróságokat észre lehet majd venni, amelyek ugyan utalhatnak szenzációkra, de sokkal nagyobb az esély, hogy semmi hasonlót nem fognak találni. Ezzel együtt a szakértők szerint az amerikaiaknak joguk van megismerni az aktákat, mivel azok mind a történelmi emlékezet feldolgozásában, mind az összeesküvés-elméletek elleni harcban segítenek.