Nyírni vagy nem nyírni?

Májusban gőzerővel indul a kerti szezon. A barkács­áru­házak egymásra licitálva kínálják az eszközöket, a gazdaboltok polcain fűmagok, trágyák és permetezőszerek sorakoznak, a kertészetek roskadoznak a virágoktól és cserjéktől. A neten viszont egyre-másra jön a felhívás: a fűnyírók hallgassanak májusban. 2019-ben Angliában egy jótékonysági szervezet tett közzé felhívást, hogy sem a nagyüzemi, sem a házikertes művelők ne nyírják a füvet a hónapban. A kihívás 2022-ben jutott el Magyarországra. Lényege, hogy a magasabban hagyott fű elvileg segíti a beporzók munkáját, csökkenti a vízfelhasználást, így összességében jót tesz a mikro- és makrokörnyezettel is. Számos hallomásra való hivatkozás olvasható a neten, hogy Angliában növekedett a beporzók száma, mivel vadvirágok jelentek meg a fűben, azonban tudományos kutatás nem készült, vagy legalábbis nem említik. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának erdészeti szakszolgálata ugyanakkor publikált egy felmérést, amely szerint nem lett több bogár a fűben – igaz, ez a kullancsokra is vonatkozik, amely a hosszan hagyott fű ellen az egyik legfontosabb ellenérv. 

Jó lehetne, de máshogy 

Linda Chalker-Scott, a Washingtoni Állami Egyetem kertészettudományi professzora szerint a a vágatlan május semmiképp nem „tudományosan megalapozott ajánlás, legalábbis nem növénytudományos”, mivel a hónap eltelte után lenyírt területen bőven megjelennek a gyomok, amelyekre a háztulajdonosok valószínűleg gyomirtókat fognak használni. Az elmúlt években már a kihívás születésének helyszínén, Angliában is megjelentek a kétkedő hangok, elsősorban arra utalva, hogy ha valakinek olyan kertje van, ahol a gyerekek mindennap játszanak, annak nem előnyös a magasan hagyott fű. Ezért számosan inkább azt ajánlják, hogy ahol elég nagy a kertfelület, ott inkább legyen vadvirágos rét az egyik rész, amely ráadásul nemcsak májusban szolgálja a biodiverzitást, hanem egész évben. 

Máshol arra hívják fel a figyelmet, hogy bár a kihívás számos országban elterjedt, többek között az Egyesült Államokban, Németországban, Hollandiában és Magyarországon is, ezeken a területeken nem a brit gyepnek megfelelő fajok alkotják a pázsitot. Ott ugyanis a nemesített pázsit alapvetően vadon növő fajtákból készül, az Európából származó fűmagok jó része viszont nem tartalmazza azt a vadvirágokra is alkalmas lehetőséget, mint az angol pázsit. Ezért fordulhat elő, hogy a #vagatlanmajus képei teljesen másképp néznek ki a csatorna és az óceán két partján is. (Amerikában elsősorban a kontinensről származó fűfajták terjedtek el.) 

– A vágatlan május lehetne jó kezdeményezés, de nem ebben a formában – mondja el Figder Molnár Gábor gyepszakértő, pályamester. – Mindennek megvan a helye, ez pedig nem az egyébként gondozott házi kertekbe való. A klímaváltozás miatt egyre fontosabb cél a biodiverzitás, így nagyon helyes, hogy szeretnénk növelni az ökológiai sokféleséget. A pázsit azért rossz sokak szerint, mert kevés fajtából áll, amelyet intenzív módon, öntözéssel, tápanyaggal és adott esetben gyomirtózással lehet fenntartani. Ebben a véleményben bár van igazság, nem veszi figyelembe, hogy pázsit és pázsit között akár ötvenszázalékos különbségek lehetnek vízfelhasználást tekintve, függően, milyen fajokból áll a fű. A vágatlan május megtévesztő. Hiszen, ha veszünk egy egyébként tápanyaggal ellátott kertet, akkor a hónap alatt húsz-harminc centire is megnőhet a fű. Azt már csak kaszálni lehet. Ráadásul a május igen szeszélyes időjárást is tartogathat, lehet hideg vagy egy afrikai légtömeg miatt nagyon meleg is, ami tovább bonyolítja a kert kezelését. 

Zöld tenger vagy tarló? 

A zöld tenger a maga nemében szép, ám nehezen használható például gyerekjátékra, és a kullancsok is kedvelhetik. Előfordulhat, hogy mivel a nagy tömeg miatt a fű nem tud szellőzni, megjelennek a betegségek. Ennyi idő alatt átalakul a hajtásrendszer, a zöld látképet adó klorofil pedig mindig a fű felső részén koncentrálódik, így amikor a hónap végén kaszálunk, hirtelen olyan lesz a kert, mint a tarló vágás után. Ráadásul a gyomok is megjelennek, amire a fokozott gyomirtózás a válasz, így a környezettudatosság bőven kontra­pro­duktívvá válik. A gyepszakértő szerint az egyébként is ritkábban gondozott területeken lenne a kihívásnak helye. Például nyaralók kertjében vagy a borospincék tetején. Ha ott a kétheti kaszálásból egy kimarad, az valóban segíthet, hiszen ott már megfelel a vadvirágos környezetnek az ökoszisztéma. 

A lekerített, egész évre való méhlegelő sokkal élhetőbb megoldás. Figder Molnár Gábor szerint, ha csökkenteni kell a klasszikus pázsit területét, azt meg lehet hagyni intenzív kezelésűnek, de mellette a kert lágyszárúakkal, cserjékkel és fákkal szolgáljuk a biodiverzitást és az árnyékképzést. Egyik ügyfelénél nemrég terveztek egy közel hatszáz négyzetméteres kertet, amelyben 280 négyzetméter lesz a pázsit és abból is 75 négyzetméter szárazságtűrő, igaz durvább kinézetű, mediterrán gyep. A többi részen virágok, cserjék és fák adják a kertélményt. 

Szakértők szerint valóban akkor működik legjobban a kert, ha körülbelül ötven-ötven százalékos a pázsit és a más virágzó növények aránya. Ezek több beporzót látnak el, mint a magasan hagyott fűben egy hónap alatt kinővő néhány pitypang. Ráadásul sokan elfelejtkeznek arról, hogy ha egy hónapig csalogatták a beporzókat, majd lenyírják a virágzó növényeket, éhesen hagyják a méheket és más beporzókat, akik nem 31 napig, hanem áprilistól októberig dolgoznak. 

– A baj, hogy számos családi háznál faltól falig pázsit készül. Ennek nagyrészt anyagi okai vannak, az építkezés végére nincs meg az összköltség 25-30 százaléka, amelyet Európa nyugati részén a kertre költenek. A füvesítés ár-érték arányban a legolcsóbb. Majd évek alatt kezdenek átalakulni a kertek, ültetnek fákat és cserjéket a tulajdonosok. Érdemes olyan típusokat választani, amelyek laza lombkoronával rendelkeznek, például ilyen a selyemakác. De zártabb lombozat esetén sem kell félni a gyep kipusztulásától, ha metsszük a fát. Sokszor a diófával szokott gond lenni, itt vagy inkább gyerekjátszóteret raknak a fa alá a tulajdonosok, vagy úgy alakítják a lomkoronát, hogy átsüthessen rajta a nap, ne okozzon gondot a mélyárnyék – magyarázza Figder Molnár Gábor. 

Fejleszthető kertkultúra 

A kertkultúra területén számos szakértő szerint van még hova fejlődni Magyarországon. Ugyanakkor Molnár Klaudia, az Út a Kerthez kértépítője szerint például az ügyfelek már igenis kérnek magas­ágyásokat veteményeshez, sőt gyümölcsfákat is. Fontos a könnyen gondozhatóság, de minden évszakban díszítenie kell a kertnek. Évekig valóban a minimalista kertek voltak divatosak, de mára megjelentek a színek, és pontosan a környezettudatosság szintéjének növekedése miatt egyre többen hajlanak a buja formák felé. 

Az internet persze itt is tartogat veszélyeket. A pandémia óta egyre több a kertekkel foglalkozó inf­luencer, akik sok esetben egy-egy vagy néhány fajtáról beszélnek, meglehetős termékajánló formában. Nem ritkán valóban promócióról van, ami akkor sem feltétlenül tűnik fel a gyanútlan netezőnek, ha a véleményvezér korrektül beszél a támogatásról. Az ilyen ajánlások pedig nem veszik figyelembe az adott kert viszonyait, és így okozhatnak problémát. A tudatos kertművelők ezért vagy szakember segítségét kérik, vagy beleássák magukat a témába, ami az össztudásszint növekedését hozza, így a vágatlan májushoz hasonló kihívások is egyre több szakmai kommenttel találkozhatnak.