Hollywood hercege

Apja, Schwartz Manó Mátészalkáról, anyja, Klein Ilona Nagymihályról vándorolt ki az Egyesült Államokba, ő Bernard Schwartz néven a New York-i Bronxban született. Nehéz gyerekkora volt, ötfős családjukkal apjuk szabóműhelyében laktak, 1933-ban pedig testvérével, Juliusszal együtt egy hónapra árvaházba is kerültek, mert szüleik nem tudták etetni őket. Középiskolai tanulmányait a második világháború szakította félbe, 1943-tól a haditengerészetnél szolgált. Leszerelése után színészetet tanult, off-Broadway színházakban lépett fel, majd 1948-ban Hollywoodba szerződött. Az Universal stúdiónál fantáziát láttak színészi tehetségében. 

A filmekben kezdetben a Casa­b­lan­ca Oscar-díjas rendezője, Kertész Mihály (Michael Curtiz) előtt tisztelegve James Curtis, majd Anthony Curtis, végül Tony Curtis néven szerepelt. Karrierje elején főként kalandos történetek bátor és ellenállhatatlan hőse volt csupán. Első nagyobb szerepét 1957-ben A siker édes illata című filmben kapta, a következő évben Stanley Kramer rendező rábízta a Megbilincseltek című film egyik rabjának szerepét. Curtis végre bizonyíthatta drámai tehetségét, és alakításáért Oscar- és Golden Globe-díjra is jelölték. Az igazi sztárstátuszt 1959-ben a Van, aki forrón szereti hozta el számára, amelyben Jack Lemmon és Marilyn Monroe oldalán komédiázott. Az 1968-as Bostoni fojtogatóban a közönség Tony Curtis másik arcát is megismerhette, a pszichopata bűnöző szerepének eljátszásával. Több nagy közönségsikert arató filmvígjáték után a hollywoodi álomgyárban már kevesebbet foglalkoztatták, ő pedig a televíziózás felé fordult, és annak aranykorában, az 1970-es évek elején Roger Moore társaként egy 1970–71-ben forgatott sorozatban nagystílű amerikai üzletembert alakított, aki nem félt verekedésekbe keveredni. A sorozat Magyarországon Minden lében két kanál címmel futott. 

∗

Csak édesanyja meséiben, apja elbeszéléseiben ködlött fel néha a „nagy víz” mögötti tenyérnyi ország képe, s abban egy nehezen kimondható település neve: Mátészalka. Szenzációnak bizonyult, hogy Tony Curtis 1985-ben, majd 1988-ban is megjelent a városban. Érkezésekor hömpölygött a tömeg az utcákon. – Autóval, elegáns dzsekiben, westernkalapban érkezett – olvasható a Kelet-Magyarország akkori tudósításában. 

„Világsztár. Arcát, mosolyát, egy-egy jellegzetes mozdulatát a földkerekségen száz- és százmilliók ismerik. Egy ember, aki most a televíziók korában időről időre bekopoghat hozzánk, elég a televíziók gombját megnyomnunk. Tony Curtis százhúsz film hőse, kicsit fogalom, kicsit bálvány, nem haragszik érte, hogy a csodálók számára már talán nem is húsból és vérből való ember. Több. Színész. Szülei emlékét jött keresni és felidézni. Az akkori tanácsháza szinte valamennyi dolgozója felsorakozott a nagy vendég fogadására. Előállt a négylovas hintó, s az ujjongó tömeg ovációja közepette a kocsis mellől, a bakról integetett hódolóinak. Két hölgy is volt a társaságában, akik a hátsó ülésen foglaltak helyet. Az egyik a felesége, a másik a lánya, Jamie Lee Curtis, aki szintén színész. A fogat a Szatmári Múzeum udvarára fordult be, ahol aztán volt cigányzene, tánc, no meg ebédre jó nehéz sólet, amely azért nem fogyott el teljesen. De még csak nem is ezért a nagy felhajtásért érkezett ide a világhírű művész, hanem azért, amit aztán a Szatmári Múzeum vendégkönyvébe írt, miszerint keresi apja lábnyomát a mátészalkai utcán. Az apai ház ott volt a Kossuth utca végén. A zsinagógába Tony Curtis már csak egyedül akart belépni. Azt is kérte, hogy este, amikor már kihaltak az utcák, hadd bolyongjon kicsit a városban. Sokáig tartotta magát a hír, hogy egy zsák pénzt is hozott, s abból újítják majd fel a roskadozó zsinagógát. Ezután járt még néhányszor Magyarországon, de Mátészalkára többé már nem jutott el” – olvasható Pénzes Ottó tanár visszaemlékezésében. Tony Curtis később egyébként alapítványt hozott létre a budapesti, Dohány utcai zsinagóga felújítására. 

∗

Már 1994-ben megjelent egy önéletrajzi könyve. „Tony Curtis filmjei többet jövedelmeztek, és sikeresebbek voltak, mint sok más színész és színésznő filmjei együttvéve. De Oscart sosem kapott. Senki sem írt róla doktori disszertációt, Tony Curtisről… milyen is? Túl népszerű” – írta Barry Paris filmtörténész az előszóban. A könyv nem hagyományos önéletrajzi kötet, ugyanis Tony Curtis „brutálisan őszinte”. Bepillantást enged a sztárcsinálás kulisszatitkaiba, a hollywoodi csillogás mögötti sötét háttérbe, amely például Marilyn Monroe vagy Sharon Tate tragédiájához vezetett. Megtudhatjuk, hogy milyen szobatárs volt Marlon Brando és milyen feleség Janet Leight. Jelen lehetünk a leghíresebb filmek és tévésorozatok, mint például a Van, aki forrón szereti, a Minden lében két kanál forgatásán, és átélhetjük Tony Curtisszel az alkohol- és kokainfüggőség kínjait, majd az öngyógyító terápiát. „Hat-hét éves koromig, amikor beírattak az elemibe, azt sem tudtam, hogy Amerikában vagyok. Úgy képzeltem, Mátészalka itt van valahol a környéken, abban pedig egészen biztos voltam, hogy az utca vége már Budapest" – írja a színész, aki a kötetben nemcsak magyar gyökereiről, hanem zsidóságáról is szól. Édesapja volt az elnöke a nemzetközi Emanuel Alapítványnak, amely arra hivatott, hogy az egész világon segítse a zsidóságot, támogassa intézményeit, fiatalok számára táborokat szervezzen. 
2003-ban már azt írták a magyar lapok, hogy „Napokon belül kezdődik azoknak a reklámfilmeknek a forgatása, amelyekben Tony Curtis népszerűsíti hazánkat külföldön. Néhány hónappal ezelőtt a washingtoni magyar nagykövetségen tartott rendezvényen, amelyen személyesen vett részt Tony Curtis magyar származású amerikai filmszínész, a nagykövet felvetette, hogy a Magyar Turizmus (MT) Rt. a filmcsillaggal közös reklámot készítsen. Tony Curtis a felvetésre pozitívan reagált, így a színész az országot népszerűsítő reklámfilmek egyik szereplője lesz. A művésszel két – egyenként harminc másodperces – spot készül Budapest, valamint a bor és gasztronómia népszerűsítésére. A reklámfilmek költségvetése legfeljebb tízmillió forint lesz, Tony Curtis 83 évesen ingyen vállalta a munkát. A filmeket elsősorban az Egyesült Államokban és várhatóan Nagy-Britanniában vetítik majd.” 
Az idősebb korosztályt megcélzó imázsfilmek elkészültek, és azokat egy ideig világszerte vetítették. 

∗ 

A színész 1960-ban kapott csillagot a hollywoodi Hírességek sétányán, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével tüntették ki. Mintegy 140 filmszerep eljátszása után idősebb korában festészettel foglalkozott, képei igen jó áron keltek el. Hollywood egyik legmegnyerőbb férfisztárja hatszor nősült, utolsó felesége egy nála 46 évvel fiatalabb női zsoké volt. „Alapvető életfelfogásom a humor, képtelen vagyok haraggal vagy komolysággal szemlélni az életet” – mondta Curtis, aki azt is vallotta: élete legjobb pillanatai a nők társaságában teltek – de a legrosszabbak is. Elkötelezetten dohányzásellenes volt, Roger Moore-nak és Michael Caine-nek is ő segített leszokni a dohányzásról. 

Utoljára 2009 áprilisában járt Magyarországon, amikor a könyvfesztiválon bemutatta második, Hollywood hercege címmel megjelent önéletrajzi könyvét és festményeit. Tony Curtis szívroham következtében 2010. szeptember 29-én halt meg nevadai otthonában. Utolsó útjára magával vitt egy utazótáskát, amelybe három magyar emléktárgyat is elcsomagoltak: egyet a Dohány utcai zsinagógából, egyet édesapja szabószerszámai közül, és a magyar kormány kitüntetését. 

A Magyar Hollywood Tanács Egyesület 2018-ban Tony Curtis-díjat alapított olyan személyiségek elismerésére, akik önzetlenül tevékenykednek a filmes hagyományok ápolásáért, továbbörökítéséért a fia­tal nemzedékek számára. Mátészalkán évek óta megrendezik a Tony Curtis Nemzetközi Filmfesztivált.