Sós víz a Marosban

Vasárnap a Kis-Küküllő vizének sótartalma 1900, a Nagy-Kü­küllőé 867, a Marosé pedig 403 milligramm volt literenként a mérőállomásokon. Romániában a Fehér megyei gazdákat már korábban figyelmeztették a hatóságok, hogy sem a Kis-Küküllő, sem a Nagy-Küküllő vize nem alkalmas állatok itatására vagy öntözésre. Azt is közölték, hogy a sókoncentráció hígítására a hatóságok ellenőrzötten vizet engednek ki a bözödújfalusi, a zetelaki és az ompolykisfaludi víztározóból. A Maszol.ro hírportál beszámolója szerint a Maros Vízügyi Igazgatóság továbbra is a tározókból leeresztett édesvízzel hígította a sókoncentrációt a Kis-Küküllőn, azonban csökkentette a tározókból leeresztett vízhozamot, a tavak szintjének csökkenése miatt. 

Az ökológiai katasztrófát az elárasztott parajdi sóbányából a Korond-patak vizébe kerülő nagy mennyiségű só okozta. A katasztrófavédelem és a vízügyi hatóságok már több szivattyút is üzembe helyeztek a bánya térségében, amelyekkel átemelik a Korond-patak vizének egy részét, hogy kevesebb sós víz kerüljön a pataknak a bánya alatti szakaszába. A vizet az önkormányzati út árkán keresztül vezetik el, és a sóhegy alatti alsó szakaszon eresztik ki. Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentették a víz sókon­cen­trációját. 

A vízminőséget 15 ponton monitorozzák, naponta kétszer. A lakosság ivóvízellátása érdekében a Maros megyei katasztrófavédelem 534 ezer liter vizet szállított az érintett területekre, amelyből 223 ezer liter ivóvíz, 271 ezer liter háztartási használatra alkalmas víz, és 40 ezer liter állatok itatására szánt víz. A katasztrófa sújtotta térségbe Temes, Bukarest-Ilfov, Szilágy, Szeben, Máramaros, Bihar, Brassó, Suceava, Neamt megyéből tartálykocsikban érkezett vízutánpótlás. Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter minapi terepszemléje alkalmával azt mondta: továbbra is aggasztóan magas a sókon­centráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében. Mivel a Maros magas sótartalmú vize a folyó magyar szakaszát is érinteni fogja, ezért már a magyar hatóságokat is tájékoztatják a veszélyről. 

„Törékeny egyensúlyt” tapasztaltak a külföldi szakértők Paraj­don, ahol véleményük szerint a sóbányát elárasztó víz eltávolítása csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el. Közben a helyi vállalkozókat is tájékoztatták az általuk igényelhető román állami támogatásról. 

A Hargita megyei prefektúra közleményben összesítette az európai polgári védelmi mechanizmuson keresztül Parajdra küldött szakértők által megfogalmazott szakvéleményeket. A szakértők hidrológiai, geológiai és környezetvédelmi szempontból elemezték az elárasztott sóbánya helyzetét. Az elárasztott sóbányát állandó megfigyelés alatt kell tartani. Az állandó mérésekre és adatgyűjtésre a megvalósíthatósági tanulmányokhoz is szükség van, de ezek alapján lehet majd eldönteni azt is, mikor kezdődhet el a sós víz kiszivattyúzása a tárnákból. A szakértők szerint ez mindenképp csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet. Miután a víz sótartalma elérte a maximális szintet, így nem mossa tovább a bányát. Ezt az „egyensúlyt" azonban bármikor felboríthatják váratlan természeti események, egy újabb áradás vagy földmozgások, melyek beomlást okozhatnak. A bányában az édesvíz behatolása okozza a legnagyobb kárt, mivel kimossa a sót, és ezáltal árt a szerkezetnek, ugyanakkor továbbviszi a sós vizet a Kis-Küküllőbe. A Korond-patak elterelésével július elsejéig kell elkészülni, addig a sóbánya alatti folyószakaszon meg kell oldani a só kivonását az ivóvízből – írták. 

Közben a gazdasági minisztérium­ képviselői találkoztak 90, turizmusból élő parajdi vállalkozóval, akiket a román kormány által nyújtott támogatásról tájékoztattak. Számukra infópontot is nyitottak a parajdi polgármesteri hivatalban, ahol a szükséges iratokról, tennivalókról érdeklődhetnek. A kérést 30 napig kell benyújtaniuk. A bukaresti kormány június elején 300 millió lej (23,88 milliárd forint) értékben hagyott jóvá költségvetési hitelt a bányát működtető állami vállalat és a sóbányában turisztikai, rekreációs­ és gyógyászati tevékenységeket végző cégek támogatására. Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság által működtetett parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet, és a legújabb, Telegdy-bá­nyát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.