Elindult a floridai Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra az Ax-4 nemzetközi kereskedelmi űrmisszió június 25-én, 8 óra 31 perckor. A személyzet tagja Kapu Tibor, a második magyar űrhajós.
Kapu Tibor 1991. november 15-én született Vásárosnaményban egy gépészmérnök-pedagógus házaspár első gyermekeként, egy húga van – írta meg a Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma. Nyíregyházi származásúnak vallja magát, mert ott töltötte teljes gyermekkorát, középiskoláit a hatosztályos Krúdy Gyula Gimnáziumban végezte. Már kisgyerekként vadászrepülő, majd vadászgépszerelő szeretett volna lenni, a legókból legszívesebben űrhajókat, repülőket és helikoptereket készített. Lelkes gyűjtője volt a Top Gun magazinnak, többször is ellátogatott a kecskeméti repülőnapokra.
Az érettségit követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol a géptervezésre, majd a polimertechnikára specializált alap- és mesterszakos gépészmérnöki diplomát szerzett 2016-ban. Előbb a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban szerzett tapasztalatokat, majd egy évig Belgiumban dolgozott az ipari automatizálás területén. Hazatérve az autóiparban helyezkedett el, egy évet Kaliforniában dolgozott kiküldetésben. Ezt követően az űriparra váltott, majd jelentkezett a HUNOR magyar űrhajósprogramba, amely fő prioritásaként az emberes űrrepülést nevezte meg, hogy Farkas Bertalan 1980-as űrrepülése után Magyarország ismét űrhajóst küldjön a világűrbe.
Kapu Tiborék küldetése a kereskedelmi űrhajózásra való áttérés jegyében, az Axiom Space, a SpaceX és a NASA együttműködésében valósul meg. A NASA az alacsony Föld körüli pályán végrehajtott küldetéseknél fokozatosan átadja a helyet a magánszektornak, hogy a mélyűri kutatásokra összpontosítson. A 2002-ben Elon Musk által alapított SpaceX űrtechnológiai vállalat a világ domináns űrkilövési szolgáltatója. A 2016-ban alapított Axiom Space űrinfrastruktúra-fejlesztő magánvállalat, és emberes űrrepülési szolgáltatásokat is nyújt magánszemélyeknek, cégeknek, űrügynökségeknek.
A HUNOR program 2022. január végi határidejére 247-en adtak be érvényes jelentkezési pályázatot, köztük szinte az utolsó pillanatban Kapu Tibor. A többlépcsős kiválasztási folyamat 2023 márciusáig tartott itthon és külföldön. A fizikai és az orvosi alkalmasság mellett a többi közt tesztelték a pályázók szellemi teljesítőképességét, testük teherbírását, személyiségük stabilitását, tudományos munkaszínvonalát, együttműködési készségét és döntési képességét. Végül nyolcan repültek Gripennel, és a csillebérci kiképzésre négyen maradtak. 2023. március 7-én mutatták be azt a négy jelöltet – Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnököt, Kapu Tibor űripari fejlesztőmérnököt, Schlégl Ádám klinikai ortopédsebészt és Szakály András repülőipari tervezőmérnököt –, akikkel megkezdték a kiképzést. A szakértői bizottság 2024. május 27-én jelentette be, hogy Kapu Tibor gépészmérnök lehet a következő magyar kutatóűrhajós, aki a tartalékos Cserényi Gyulával a több mint egyéves kiválasztási folyamat legjobbja lett.
Vaja polgármestere közösségi oldalán gratulált a magyar kutatóűrhajósnak, akit a gyökerei a kisvároshoz is kötik – írta meg a szon.hu. „Nagyszüleid a szomszédomban laktak, emlékszem rá, hogy nagypapád, Laci bácsi már kiskorodban milyen büszke volt tanulmányaidra, és nekem is mondta már közel 20 évvel ezelőtt, hogy Tibike még milyen sokra fogja vinni! Kívánunk sok erőt, jó egészséget, sikeres hazatérést és további sikereket pályafutásodhoz! Büszkék vagyunk arra, hogy egy kicsit mi is osztozhatunk ebben a csodálatos történetben” – írta Tisza Sándor Rajmund.
2024. augusztus 5-én az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) houstoni Johnson Űrközpontjában megkezdődött az Axiom Space Ax–4 küldetés négyfős legénységének a kiképzése. Kapu Tibor és tartalékosa, Cserényi Gyula 2025. április 12-én sikeresen teljesítették a NASA kiképzési programját. Az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás (ISS) moduljainak valósághű modelljeiben gyakorolták az űrállomáson végezhető műveleteket, vészhelyzeti eljárásokat, valamint a tudományos kísérletek végrehajtását.
Kapu Tibor űrutazásának időszakában az éjszakai égbolton szabad szemmel is meg lehet figyelni a Nemzetközi Űrállomást – közölte a Magyar Csillagászati Egyesület, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Űrállomás igen fényes, szabad szemmel is megfigyelhető mesterséges égitest. Mint írták, az űrállomás a legfényesebb csillagokat is túlragyogja, rendkívül feltűnő, hazánk egén néhány perc alatt átvonul. Megfigyeléséhez nincs szükség semmilyen távcsőre, azonban fontos, hogy jó körkilátású helyről keressük, ahol nincs fényszennyezés, és nincsenek közeli, zavaró fényforrások.
Kapu Tibor a magánéletben nagy rajongója és tisztelője az olimpiai bajnok Szilágyi Áronnak, a kosárlabdának, az NBA-nek és Kobe Bryantnek, akiknek az elért eredményei mellett a fiatalokra gyakorolt inspirációját, példamutató magatartását nevezte egy interjúban számára meghatározónak. Maga is kosárlabdázik, fut (maratonista és 20-szoros félmaratonista), ejtőernyőzik (38 ugrással rendelkezik), és zenél – gitárját még a houstoni kiképzésre is magával vitte. Az ejtőernyőzésnek utólag még jelentősebb szerepe lett az életében, mert egy ejtőernyős Facebook-csoportban találkozott a HUNOR programmal, azzal a bejegyzéssel, hogy „ha az ugráshoz elég bátrak vagytok, próbáljátok ki ezt is!”.
Kapu Tibor az űrbatyujában olyan hazai specialitásokat vitt magával, mint az a szkafanderbe öltöztetett Tévémaci-figura, amely annak idején Farkas Bertalannal is együtt utazott, illetve egy Rubik-kocka, Piros Arany, Erős Pista és a Stühmer Pillanat Korfu űrcsoki.
A legénység tagjai az egyezményes koordinált világidő (UTC) szerint élnek, napirendjük pedig percre pontosan meg van határozva – írja a NASA. Reggel 6 körül ébresztik őket, amit egy rövid eligazítás követ az aznapi feladatokkal. Érdekesség, hogy az űrhajósokat azért is kell kelteni, mivel reggel nem fog a „hasukra sütni a nap”, ugyanis az ISS 90 percenként kerüli meg a Földet, és az állomásról naponta 16-szor látható a földi napfelkelte és napnyugta. A bioritmus fenntartására mesterséges világítással imitálják a napot és az éjszakát – írta meg az Origo. A hírportál szerint minden űrhajósnak van egy hálófülkéje, azonban itt nem leheverednek, hanem a falhoz rögzített hálózsákban alszanak. A fülkében tépőzárakkal és zsebekkel biztosítják, hogy a kis tárgyak ne lebegjenek el. Az étkezés többnyire tubusból vagy tasakból történik, szívószállal fogyasztva. A mikrogravitációban némileg csökken a szaglás és az ízérzékelés, ezért az élelmiszerek erősebb fűszerezésűek. A súlytalanság hatására a csont- és izomtömeg nagyon gyorsan leépül, ezért az űrhajósoknak naponta két órát kell edzeniük. Az ISS fedélzetén található egy futópad, egy szobabicikli, illetve egy speciális gép, amivel súlyzós edzéseket lehet szimulálni. Az összes eszközhöz hevederekkel erősítik oda magukat az űrhajósok, hogy használni tudják azokat. A fedélzeten a tisztálkodás nedves törlőkendőkkel történik, míg a hajmosáshoz speciális szárazsampont használnak. A mosdóhasználat sem az otthonihoz megszokott: az űrállomáson egy vákuumos toalett található, amely erős szívóhatással gyűjti össze a szilárd és folyékony végterméket. Az asztronauták láb- és combrögzítőkkel stabilizálják magukat a használathoz.