Kis sínek, nagy történet
Hetvenhét éve gurult ki az első szerelvény a Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton, a teljes vonal pedig hetvenöt éve készült el. A születésnapokat minden évben különleges programok kísérik. Idén nosztalgiavonat, járműbemutatók, emlékjegyek és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket, mindig szem előtt tartva, hogy itt a gyerekeké a főszerep.
Kép: A gyerekvasutasok lehetnek pénztárosok, kalauzok, irányítók is , Fotó: Róka László, Forrás: MTVA/Bizományosi
A II. világháború vége után három évvel Európa még a romokat söpörte, Budapesten viszont különlegesség készült. 1947-ben született meg a döntés az Úttörővasút megépítéséről, ám sokáig nem volt egyértelmű, hol nyitják majd meg. Felvetődött lehetőségként a Margit-sziget, a Népliget és a gödöllői kastély is. Sokan tiltakoztak ellene, mondván, először az újjáépítést kellene befejezni. A budai hegyekre végül a tervezett csillebérci úttörőtábor miatt esett a választás, mert az tömegközlekedési eszközökkel egyébként nem volt megközelíthető.
Így 1948 tavaszán kezdték el építeni a kisvasutat a Széchenyi-hegy és Virágvölgy között. Célja az első pillanattól a gyerekek közösségi nevelése és felelősségre tanítása volt, valamiféle közfeladat ellátásával együtt. Az ötlet nem volt egyedi a keleti blokkban: a Szovjetunióban és Jugoszláviában már működött hasonló intézmény, amelyeket a tervezés előtt tanulmányoztak is a hazai vasutasok. Azonban hiába felelt meg az Úttörővasút a kor ideológiai követelményeinek, minden visszaemlékezés alátámasztja:
szó sem volt politikáról, mindössze a szakmai tudás átadásáról, a közösség megtalálásáról és a felelősségteljes munka megismeréséről.
Nehéz kezdetek
A megvalósítás is tartogatott kihívásokat. A budai erdőségek évszázados fáit meg kellett őrizni a nyomvonal kijelölése során, hiszen ezek adják a különleges hangulat egyik elemét, a másikat pedig a panoráma. A környezetvédelem és a vasúti személyszállítás biztonsága mellett gondoskodni kellett a megfelelő budapesti és budakeszi kilátásról. Ehhez a komplex feladathoz a korábban Magyarországon épült erdei és gazdasági vasutak tapasztalatait használták fel a szakemberek.
A sínszálakat a MÁV-nál feleslegessé vált, de még használható anyagból szedték össze. A biztosítóberendezések szintén onnan származtak, sőt az 1940-es években a MÁV-nál használt alaptípusok máig működnek a Gyermekvasúton. A járművek egy része készült csak újonnan, ám az állomásépületek egyedi tervezésűek, amellyel a MÁV az akkori legismertebb építészeket, Fodor Jenőt és Zahradniczky Istvánt bízta meg.
Az első vonat 1948. július 31-én gördült ki a sínekre, innen számítjuk a mai Gyermekvasút születését. A vonal három szakaszban épült meg. Először a Széchenyi-hegy és Virágvölgy közti rész 1948 nyarán, a második egy évvel később, ez a János-hegyig ment, a teljes, Hűvösvölgyig tartó vonal pedig 1950. augusztus 20-án lett kész. Ezért nemcsak hetvenhét éves a Gyermekvasút, hanem kereken háromnegyed százados is. Utóbbi állomás egészen különlegesnek számított, mivel 1956-tól 1973-ig mozgólépcső is működött a területén, ami a metróba tervezett darabok próbaüzemeként is szolgált. A 2000-es években elbontották, amikor a hűvösvölgyi végállomást átépítették, de a mozgólépcső valójában még a kilencvenes években is működött időről időre.
A Gyermekvasút fő különlegessége, hogy a szolgálatot tíz–tizennégy éves gyerekek látják el: ők a pénztárososok, a kalauzok, a jelző- és mozdonyszemélyzet (a felnőttek felügyelete mellett természetesen).
2015-ben a Guinness-rekordok Könyvébe is bekerült mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol teljes mértékben gyerekek szolgálják ki az utazóközönséget.
A jelentkezéshez jó tanulmányi átlag és sikeres tanfolyam szükséges. Minimum 3,8-at el kell érnie az átlagnak, és nem lehet közepesnél rosszabb érdemjegy a bizonyítványban, továbbá a magatartásnak is megfelelőnek kell lennie. A 4,0-nál alacsonyabb tanulmányi eredménnyel jelentkezők vállalják, hogy bizonyítványuk átlagát legalább 4,0-ra javítják. A hátrányos helyzetűek számára a Gyermekvasutasokért Alapítvány biztosít részvételi támogatást. Az elmúlt hetvenhét év során több mint 16 ezer gyermek vált gyerekvasutassá – életre szóló közösségi élményt szerezve.
Nagyszülőről unokára
A kisvonatok népszerűsége világszerte töretlen, vannak bizonyos eltérések a nyomtávok között. A Gyerekvasúté nem a legkisebb, 760 milliméteres, a sínek 11,7 km hosszan kanyarognak a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között. Évente több mint 300 ezer utas ül a szerelvényeken, hogy élvezze a budai hegyek hangulatos lankáit és erdőit. Átlagosan 40-45 perc alatt lehet végállomástól végállomásig érni. Nyáron, ha több a turista, a lassabb felszállás miatt ötven percbe is telhet az út. De itt nem a gyorsaság számít, a végsebesség sem több 20 kilométer/óránál.
Számos történet kering arról, hogy családi generációk tagjai egymás után jelentkeztek gyerekvasutasnak.
Az egyik főszereplője egy 1956-ban kalauzként dolgozó hölgy, aki 12 éves unokáját rendszeresen látogatja a János-hegy állomáson. Büszkén mutatja ugyanazt az egyenruhát és táblákat. Az itt dolgozók közül ma sokan mérnökök, tanárok vagy a MÁV-nál dolgozó szakemberek.
Keresztes Péter, a MÁV-HÉV korábbi vezérigazgatója egyszer arról beszélt, hogy számára a Gyermekvasút volt a felnőtté válás kezdete. Kisiskolásként kirándult arra osztályával, és annyira elvarázsolta a hangulat, hogy felnőve vasutas lett. Kicsiként ivódott bele a várótermi szag, amitől később sem tudott szabadulni. Számos, a hetvenedik évfordulóra meghívott veterán is osztja a véleményt, hogy a Gyermekvasúton megtanult rendszeresség, fegyelem, takarékosság és a szakterület szeretete máig olyan attitűdök, amelyek hasznosak a munkában és az életben is.
Új név, új fejlődés
A rendszerváltással az Úttörővasút új nevet kapott, ahogy néhány állomás is elhagyta kommunista gyökereit. Ez idő tájt több fejlesztés indult, az 1990-es években nosztalgiavonatokkal bővült a flotta, Ganz-motorvonatok érkeztek, illetve Hűvösvölgyben felújították a 039-es gőzöst, így kettőre nőtt a gőzvontatásra alkalmas egységek száma. A Lillafüredi Erdei Vasúttal járműcserét bonyolítottak le, így muzeális értéket kapott mindkét kisvasút. A 2010-es évek elején a 612-es személykocsiban az egykori poggyászteret babakocsi- és kerékpárszállító kocsivá alakították át, modernizálták a jegykiadó rendszert és a pénztárakat, aminek köszönhetően 2012-ben a Gyermekvasút nyerte el az Európai Vasúti Kongresszus díját innováció kategóriában.
A legutóbbi fejlesztések a pandémia időszakához kötődnek, megújult a hűvösvölgyi állomás, a fogadópark és az épület is. 2020 után a vonalon új vezérlőpultokat, korszerűbb biztosítóberendezéseket helyeztek üzembe, illetve akadálymentesítették az állomásokat. 2023 óta a szolgálati napló digitálisan is vezethető.
A szakértők egyetértenek, hogy bő hetvenéves működésével a Gyermekvasút bizonyította, hogy nemcsak játék, hanem sikeres szociális kísérlet is.
Vannak, akik szerint ez a „legszelídebb katonai tábor”, mert mindenki tudja a helyét, a rangját és a feladatát, de szeretetben működik. Ez pedig az olyan izolált világban, ahol az internet uralja a gyerekkort, még fontosabb. A közösségi élmény, a nyári táborok, a közös ügyeletek, a karácsonyi szolgálatok, az együtt sírás és nevetés mindig megmarad. Ahogy egy régi gyermekvasutas mondás tartja: „A felnőttek csak segítenek, a vonatot mi visszük.”
